Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1139 Róma „eltévelyedését", de sokszor megjelenik a hamarosan részletesebben is bemutatandó Dadogó Péter pápa legendás alakja. E történeti elbeszélések legfontosabb közvetítői maguk a történeti krónikák, amelyek maguk is a Róma-ellenes polémia kiemelten fontos eszközei voltak. A legkorábbi orosz évkönyv, a Régmúlt idők krónikája (Oskrónika, Poveszty vermennih let), majd valamennyi későbbi orosz évkönyv tartalmaz egy ilyen, nyilvánvalóan bizánci eredetű Róma-ellenes elbeszélést.7 6 Magyar vonatkozása miatt a hazai szakirodalomban is régóta jól ismert a Hasznos elbeszélés a latinokról, arról, hogy mikor szakadtak el a görögöktől és Isten szent egyházától című szöveg, amelyet számos orosz történeti krónika és egyéb polemikus szöveg is őriz, és amely a magyarok bizánci egyházhoz való csatlakozásáról, majd a „gaz" latin hitre való áttéréséről beszél.7 7 Hasonlóképpen az önálló, szláv nyelven íródott latin-ellenes szövegek is ismertetik saját, a fent említett mozaikokból összeállított elbeszélésüket a latinok eltévelyedéséről. Magyarul is olvasható A novgorodi fehér püspöksüveg története,7 8 vagy Filofej szerzetesnek a Moszkva - Harmadik Róma elméletet rögzítő Levele a rossz napokról és órákról,7 9 amelyek Róma-ellenes koncepciója egyebek között éppen egy ilyen történeti elbeszélésen alapul. E történeti elbeszélések a katolikus történetírásra válaszul a 16. század végétől kezdve egyre hosszabbak, részletesebbek és tudományosabbak lesznek.8 0 Ami Gavriilt illeti, az ő elbeszélése a keleti- és a délszláv szöveghagyományban is jól elterjedt, 11. századi görög eredetű szöveggel rokonítható, amely a Rövid elbeszélés arról, hogy miként és milyen okokból szakadtak el tőlünk a latinok címet viseli.8 1 Dadogó Péter pápa Minthogy Dadogó Péter pápa alakja már a Régmúlt idők krónikájában, illetve számos más fontos szövegben, így például a Tolkovaja Palejában, 82 vagy a 76 O. V. Tuorogou: Drevnyerusszkije hronografi. Lenyingrad 1975. 107., 144., 303. és másutt. 77 Poveszty polezia o latineh, kogda otlucsusaszja ot grek i szvjatija Bozsija cerkvi. Angel Nikolov: 'A Useful Tale about the Latins': An Old Bulgarian Translation of a Lost Byzantine Anti-Latin Text of the End of 11th - Early 12th Century. Scripta & e-Scripta. 1. (2003) 99-119. (további szakirodalommal); Zema, V E.: Vizija rozkolu i. m. 184-188., Moravcsik Gyula: Görögnyelvű monostorok Szent István korában. In: Émlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára. I—II. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. I. 399-402.; Uő: A magyar történet bizánci forrásai. Bp. 1934. 131-132.; Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bp. 1916. 52-53.; Thallóczy Lajos: Adalék az ó-hit történetéhez Magyarországon. Századok 30. (1896) 199-206.; Popov A.: Isztoriko-lityeraturnij obzor i. m. 178-188. 78 A novgorodi fehér püspöksüveg története. Ford. Misley Pál. In: Iglói Endre - Misley Pál: Régi orosz széppróza. Bp. 1979. 161-172. 79 Filofej szerzetes: Levél a rossz napokról i. m. 127-136. 80 Ez a polémia az ortodox irodalomban meghatározó inspirációt jelentett a modern történetírás megszületése számára is. A 18. században már nagyszabású történeti munkák születnek a kérdésről, így pl. II. Doszitheosz jeruzsálemi patriarcha (1669-1707) tollából a Bukarestben 1715-ben kiadott A jeruzsálemi patriarchák története (Isztoria peri ton en leroszolímisz patriarhesszánton) című könyv, vagy Jovan Rajics szerb történetíró mind ez ideig kiadatlan és feldolgozatlan munkája a 18. század végéről, az Elfogulatlan történeti elbeszélés a keleti és a nyugati egyház szakadásáról (Bespristrastnaja istoriceskaja povest jako o razdelenii vostocnija i zapadnija cerkvej). Ezekről bővebben 1. alább. 81 Povedanyije vkratce szlozseno, kako i kojego ragyi gyela otlucsisaszje ot nasz latyinyi. Popov A.: Isztoriko-lityeraturnij obzor i. m. 136-148.; Zema, V. E.: Vizija rozkolu i. m. 192-193. 82 A Tolkovaja Paleja az egyik legjelentősebb, ebben a formában csak szláv nyelven fennmaradt adversus iudaeos szöveg, amely a teremtéstől kezdve beszéli el a világ- és üdvtörténetet, különleges apokrif legendák sokaságát vonultatva fel. Legkorábbi kézirata a 14. századból származik, de bizonyosan korábbi eredetű. O. V Tvorogov: Paleja tolkovaja. In: Szlovar knyizsnyikov i knyizs-
