Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)

1140 KRIZA ÁGNES szláv kánonjogi gyűjtemény, a Kormcsaja Knyiga egyes változataiban is feltű­nik, a titokzatos, romlott pápa kiléte, illetve történetének eredete régóta foglal­koztatja a kutatókat.8 3 Jóllehet általában azt feltételezik, hogy bizánci eredetű hagyománnyal van dolgunk, az elbeszélés görög forrása egyelőre nem ismert. A szláv irodalomban alapvetően kétféle Dadogó Péter-történet terjedt el, ezek azután különböző vál­tozatokban jelennek meg az egyes forrásokban.8 4 Az első változatot a Régmúlt idők krónikája ban, illetve az azt magukba olvasztó történeti gyűjteményekben találjuk, mégpedig éppen Vlagyimir fejedelem megkeresztelésenek leírásakor, a keresztelést követő hittanítás részét képező latin-ellenes szövegben: „Ezután az utolsó [a hetedik egyetemes] zsinat után Dadogó Péter a többi [püspökkel] együtt Rómába ment, megszerezte a trónt és a hitet megmételyezte, amiért a jeruzsále­mi, az alexandriai, a konstantinápolyi és az antiókhiai szék elutasította őt. Taní­tását terjesztve egész Itáliát fellázította. Egyes papok ugyanis egy feleséget tart­va szolgálnak, mások azonban, akiket tanításával megrontott, akár hét feleséget tartva szolgálnak. A Szent Adományok bemutatása alatt gyóntatnak, ami min­dennél rosszabb. Isten óvjon bennünket ettől."85 A Dadogó Péter-elbeszélések másik típusát tartalmazza a Beszéd a német tévelygésről, ahogy arra Dadogó Péter bíztatott címen fennmaradt szöveg, ame­lyet Popov egy 16. századi kézirat alapján publikált,86 ám a Belgrádi Nemzeti Könyvtár délszláv, szerb eredetű kézirata ennél korábbi, a 14. századból szár­mazik:8 7 „Ezután Dadogó Péter megérkezett Rómába, és megtagadta a keresz­tény hitet, és saját törvényt és számos eretnekséget vezetett be. A templomba pe­dig pókháló-ruhában, hegyes süvegben, kesztyűben és megborotválkozva ment nosztyi Drevnyej Ruszi. I—Hl. Moszkva 1987-2003. I. 285-288. Kiadásai: Paleja tolkovaja po Kolomen­szkorau szpiszku 1406 g. Red. R. M. Kamcsatnov. Moszkva 2002.; Paleja Tolkovaja po szpiszku, szgyelannomu v Kolomnye v 1406 g. I—II. Trud ucsenyikov N. Sz. Tyihonravova. Moszkva 1892-1896. 83 Angel Nikolov: „Szkazanie kak Rim otpadna ot pravoszlavnata vjara" - edna nepoznata kasznoszrednovekovna invektiva szrestu Papsztvoto. In: Tangra. Szbornik v csest na akad. Vaszil Gjuzelev. Szofija 2006. 193-201.; I. V Vegyuskina: Petr Gugnyivij i Petr Mong. Gyialog szo vre­menyem. Almanah intyellektualnoj isztorii 12. (2004) 309-312.; Zema, V. E.: Vizija rozkolu i. m.; Niess, H. M.: Kirche in Russland i. m. 87-89., 186.: 67. j, további szakirodalommal; P K. Jaremenko: Do pitannya pro ukrajinszko-szlovjanszki lityeraturnyi vzajemenyi u XVI szt. (Ukrajinszkij anti­katolickij pamflet kincja XVI szt. «Szlovo... o papah bludnih, Petre Gugnivom, i jako zsonka ne­csisztaja papoju biszty»). In: Filologicsnij zbirnik. Red. I. K. Bilodid. Kijiv 1958. 203-210.; Voznyak, M.: Ukrajinszkij protipapszkij pamflet i. m. 259-268.; Pavlov, A.: Krityicseszkije opiti i. m. 5-26.; Popov A.: Isztoriko-lityeraturnij obzor i. m. 18-27.; Joseph Hergenröther: Photius, Patriarch von Constantinopel. Sein Leben, seine Schriften und das griechische Schisma. I—III. Regensburg 1867-1869. III. 862-869. 84 A Dadogó Péter-legenda létrejöttét all. századra teszik a kutatók. Pavlov vitatja Popov el­méletét, miszerint a legenda kétféle verzióját a későbbi Tolkovaja Paleja egyesítette magában. O úgy gondolja, hogy a Tolkovaja Paleja rögzíti az eredeti szövegváltozatot, és ez szolgált a két másik le­genda forrásául. 85 Pamjatnyiji lityeraturi Drevnyej Ruszi. XI - nacsalo XII veka. Red. L. A. Dmitrijev - D. Sz. Lihacsov. Moszkva 1978. 130. 86 Szlovo o nyemeckom prelscsenyii, kako naucsi ih gugnyivij Pjotr jereszi. Popov A.: Isztoriko­lityeraturnij obzor i. m. 22-23. 87 Narodna bibliotéka Srbije, Beograd; Rs 11. Ljubica Stavljanin-Djordjevic - Miroslava Groz­danovic-Pajic - Lucija Cernic: Opis cirilskih rukopisa Narodne biblioteke Srbije. I. Beograd 1986. 21. Magyar szempontból érdekes adalék, hogy a Dadogó Péter-történeteknek ez a típusa a kézirati ha­gyományban szorosan összefonódott azzal a már említett magyar vonatkozású szöveggel, amely a Hasznos elbeszélés a latinokról címet viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents