Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1115 A több generáción keresztül a dominusnak folyósított kölcsönök, illetve ennek ellentételezéseként zálogbirtokok rendszerének kiépítése nemcsak a jelentős politikai szerepet játszó Megyery családot jellemezte. A dominus-familiáris viszonyban a Megyery család ismertetett esete tipikusnak tartható. Hasonló figyelhető meg az egykor Zala megyéből származó, 1594-ben a Sopron megyei Und faluban jelentős birtokkal rendelkező, a 17-18. században pedig egyértelműen a vármegyei elit tagjának tartott salamonfalvi Ráttky család esetében is. Ráttky Menyhárt birtoképítését követően az utódok (Ráttky [I.] és [II.] György) a pénzáldozatokkal is megújított zálogszerződések révén folyamatosan óvták megszerzett javaikat, illetve újabb kölcsönökkel gyarapították azokat. A többgenerációs szolgálatnak tekintélye volt, e viszony a záloglevelekben is hangsúlyosan került kifejezésre. Ez történt például 1623. szeptember 28-án abban a záloglevélben is, amelyben Nádasdy Pál a családja által birtokolt (többek között: 4 házas jobbágy, egy-egy fél és negyed helyes zsellér, egy puszta jobbágyhely) borsmonostori uradalomhoz tartozó azon peresznyei javakban, amelyeket még Nádasdy Ferenc zálogolt Ráttky Menyhártnak, ekkor az utóbbi fiát (Ráttky I. Györgyöt) 100 magyar forint lefizetése fejében megerősítette.24 9 E viszony fenntartását mind Nádasdy Pál özvegye, Révay Judit (pl. 1636: 600 ezüst tallér fejében a csepregi Végh-malom zálogolása), mind a fiatal Nádasdy III. Ferenc fontosnak tartotta a sárvári, illetve udvari kapitánynak titulát Ráttky György esetében is. A következő generáció, Ráttky II. György e tradíciókon épülve gyarapította birtokait, így 1662 áprilisában a lékai várhoz tartozó Alsópulyán 1000 forintért, minimum 3 éves lekötéssel, 6 darab fél helyes, benépesített jobbágytelket és 2 zsellérhelyet szerzett zálogjogon, továbbá Micskén ugyancsak 1000 forintért egy malmot.250 A dominus és familiáris kölcsön-zálogügylet viszonyrendszer nemcsak a vármegyei elitbe tartozó ún. primarius familiárisok körét jellemezte, hanem teljességgel áthatotta az egész rendszert. Bizton állítható, hogy a Nádasdy család inscriptiós könyveiben gazdagon adatolt zálogviszony-szisztéma feldolgozása az egykori formális és informális hatalmi viszonyok kutatásának, a modern patrónuskliens kapcsolatok leírásának egy meghatározó elemét alkothatja majd. A zálogszisztéma kiterjedtségét és változatosságát ugyanis már az alábbi esetek is szépen érzékeltetik. Az uradalomigazgatásban tevékenykedő tisztviselők ritkábban jelentkeztek nagyobb összegekkel, státusuknak megfelelően kisebb birtoképítéseket hajtottak végre. Dvojchich János, aki 1626 és 1632 között folyamatosan a lékai, klastromi és keresztúri uradalmak tiszttartói hivatalát töltötte be, feleségével, Jobaházi Margittal 1630-ban a klastromi uradalomhoz tartozó Zsidányban háromgenerációnyi időre két szomszédos egészhelyet és egy zsellérházat szerzett 700 forintért. Két évvel később (1632-ben) a Vas megyéhez tartozó Léka mezővárosban azt a negyedtelket kapták meg, amelyet korábban Martonfalvi István 249 MOL E 185, Inscr. kv. 7. köt. 3-5. (Mikrofilm: 31987. d.), uo. 7. köt. 52-55. (Mikrofilm: 31988. d.), Ráttky György özvegyének, telekesi Török Katának 1657. évi csepregi házbecsűje: uo. 6. köt. 525-526. 250 MOL E 185, Inscr. kv. 1. köt. fol. 71v-72r , 94v -95r , 122r -124r . (Mikrofilm: 31987. d.)
