Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
1116 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA lékai supremus castellanus bírt. Ez utóbbi eset az adott birtok mobilizálhatóságára, familiárisi rendszerben betöltött szerepére is felhívja a figyelmet. A Nádasdy család két egymást követő generációjának a szolgálatában álló két ügyvéd, a Pált szolgáló Szepsy János és a III. Ferenc familiárisaként ismert Tolnay János egy generáció különbséggel szinte ugyanazokat a zálogokat kapta dominusától (pl. Kövesdet). E szituáció a familiárisi oldal vizsgálata mellett tehát a földesúri birtokpolitika szempontjából is kutatásra érdemes. A vármegye nagyszámú taxalista nemességébe tartozó, a Nádasdy-birtokigazgatásban tevékenykedő (sárvár-felsővidéki uradalom, ill. kapui váruradalom) Szily család számára a viszonylag nagy összegű kölcsön a társadalmi és vagyoni emelkedést szolgálta, de végül nem a várt eredményt hozta. Szily Gáspár, aki ifjúkorától hűséggel szolgálta Nádasdy III. Ferencet, 1645-ben a sárvári számtartói tisztet töltötte be. Ez évben hű szolgálataiért ő és felesége (Sennyey Anna) Csepreg mezővárosban egy teljes jobbágytelket kapott a „Gango" utcában. 1657 őszén 2000 magyar forintot adott 3 évre, 6%-os kamatra Nádasdynak kölcsön azzal a feltétellel, ha a lefizetés nem történne meg, úgy a hitelező a keresztúri uradalomhoz tartozó Nagycenk falut a fenti összeg erejéig elfoglalhatja. A visszafizetés folyamatosan halasztásra került; annak időpontját a földesúr még 1662-ben is egy évvel kitolta.251 Az uradalomigazgatásból a vármegyei tisztikarba lépett több generációs familiáris esetét a Somogy megyéből származó, az adóösszeírások szerint a hódolt Somogyban fekvő javakra folyamatosan igényt tartó Beleznay család példázza. A 17. század derekán élt, „főember szolgának" nevezett Beleznay Ferenc a lékai, klastromi és kereszttúri uradalmak tiszttartójaként 1641 decemberében más — meg nem nevezett — főember szolgák támogatásával 200 forintnyi zálogon Alsópulyán 3 darab fél jobbágyhelyet kapott háromgenerációnyi időre. Ekkor még egy szőlőbirtokot és 32 hold irtást is vett, amelyekről földesúri szolgáltatással nem tartozott. Valószínűsíthetően 1643-ban kapott két parlagon maradt hegyvám- és dézsmaköteles szőlőt Keresztúron, a „Siglos Gutt"-on és az Aranyhegyben, amelyeket — a megelőző birtokos adósságait is magára vállalva — 210 forintért vásárolt. Az 1646 tavaszán uradalmi tisztéről lemondó és a vármegyei szolgabírói hivatalra magát eredménnyel jelölő Beleznay minden jel szerint e lépése miatt átmenetileg összeveszhetett urával. De a kapcsolat helyreállását érzékelteti, hogy 1657-ben Nádasdy — újra csak „főember szolgá"-nak nevezve őt — azon keresztúri 6 hold földet, amelyet korábban is feleségével, Stancsics Ilonával birtokolt, most szabad birtokként nekik átengedte.252 Az előző eset joggal felveti a Nádasdy családtagok viszonyát a familiárisi körbe nem tartozó hivatalviselőkkel. Nádasdy Pál sárvári váruradalmi familiárisainak jegyzékéből ismert, hogy Szántóházy Ferenc, Vas és Sopron vármegyék jegyzője, a jó kapcsolat fenntartása céljából adományként bort kapott. 1622 novemberében segítségét honorálva Nádasdy 100 magyar forint értékben Nagycen-251 MOL E 185, Inscr. kv. 2. köt. 114-115. (Mikrofilm: 31897. d.), uo. 3. köt. 201-203. (Mikrofilm: 31988. d.), uo. 6. köt. 526-528. (Mikrofilm: 31987. d.) 252 MOL E 185, Inscr. 3. köt. 131-132., 266., (Mikrofilm: 31987. d.), uo. 6. köt. 39-41., 56-57., 220., 520. (Mikrofilm: 31988. d.)
