Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1099 Törvényhatóságonként eltérő, ám a számbavett forráskiadásoknál jóval szerényebb mértékű az egyes vármegyei nemesi társadalmakra kivetített vizsgálatok köre. Vas vármegye esetében a Nádasdy-familiárisok lokális társadalmi beágyazottságának és kapcsolatrendszerének vizsgálata — a Batthyány-familiárisi körrel összehasonlítva17 9 — mind a mai napig kutatási hiátus, a Nádasdyak és a törvényhatóság kapcsolatának elemzése döntően a sárvári udvarra, annak kultúrtörténeti jelentőségére fókuszált.18 0 Az újabb Zala megyei kutatások Nádasdy Tamás és a helyi nemesi társadalom kapcsolatrendszerére, a helyi familiárisi háló feltérképezésére irányultak, miközben felhívták a figyelmet a nádor mellett tevékenykedő, iskolázott familiárisok országos karrierjére (Rajky István alországbíró, Hosszútóthy György kancelláriai jegyző, Oláh Miklós érsek titkára, 1557-től Magyar Kamara tanácsosa stb.).18 1 A legtöbb kutatási eredmény Sopron vármegyéhez fűződik. Már 1937-ben Soós Imre vármegyei levéltáros a helyi középbirtokot vizsgáló tanulmányában rámutatott a 16. századi nemesi társadalom nagymértékű átalakulására. A 15. századi jelentős nemesi nemzetségekből (pl. Csák, Osl, Vezekény, Pok, Ják nemzetségből) magukat leszármaztató családok egy része (pl. Csornai, Pinnyei) fiágon kihalt, ám még így is sok középkori eredetű, jelentős família (pl. Ostffy, Viczay, Cziráky, Ládonyi, Kisfaludy, Poky) csökkent birtokállománnyal fennmaradt. A helyi társadalom nagymérvű átalakulása mégsem csupán ennek a folyamatnak köszönhető, hanem a Kanizsay-vagyon megszerzése révén a megye legnagyobb birtokosának, Nádasdy Tamásnak, és az oszmán veszély miatt a védettebb Sopron megyében birtokot szerző, itt megtelepedő familiárisainak. Közülük azonban a 16. század középső harmadában többen (pl. Zolthay család) olykor csak egy-egy generáció erejéig tudtak itt megkapaszkodni.182 E migrációs je-179 További szakirodalmakat is megadó összegző munkák: Varga J. J.: Szervitorok katonai szolgálata i. m.; Tóth István György: Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 115.) Bp. 1992. 79-104.; Koltai A.: Batthyány Ádám és udvara i. m. 106-210.; A Batthyány-uradalmak kutatásából — Zimányi Vera életművének egyik meghatározó vonulatából — itt csak egy szervitori pályát emelnénk ki. Zimányi Vera: Jobbágy Dániel rohonc-szalonaki provizor tiszttartói működése 1634-1653. Agrártörténeti Szemle 2. (1959: 1. sz.) 91-113. A Zimányi-életműre 1. J. Újváry Zsuzsanna: Zimányi Vera tudományos munkássága. In: Ezredforduló — századforduló — hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba 2001. 651-658., ill. egy a Batthyányak szolgálatában álló családra: Vissi Zsuzsanna: A jobbágyi Jobbágyi család története. Vasi Szemle 62. (2008: 5. sz.) 586-594. 180 A kisebb bibliográfiát kitevő irodalomból: Szakály Ferenc: A sárvári „provinciális humanista kör" és a reformáció kezdetei (András deák sárvári iskolamester levele 1545-ből.). In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 75-88.; Uő: Sárvár mint helyi kulturális központ. In: Nádasdy Tamás (1498-1562) i. m. 87-103. 181 A korábbi irodalmakat is összegezve: Bilkei Irén: Okleveles adatok az ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Bilkei Irén. (Zalai Gyűjtemény 35.) Zalaegerszeg 1994. 3-15.; Uő: Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg 1997. 21-60.; Uő: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi tevékenysége és ügyletei, a megyei nemesség a Mohács utáni évtizedekben. Doktori disszertáció ELTE BTK Kézirat. Bp. 2007. 43-57. A központi pénzügyigazgatás oldaláról: Gecsényi L.: Gazdaság, társadalom i. m. 107-108. 182 Soós Imre: Adatok a sopronmegyei középbirtokok 16. századi történetéhez. Soproni Szemle 1. (1937: 3-4. sz.) 259-266.
