Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről
MENYEGZŐTŐL MENNYEGZŐIG 1053 igében is megtalálunk. Eredetileg a lakodalom terminust minden nagy, ünnepélyes étkezésre használták, ahogyan azt több 16. századi magyar vers is igazolja.8 9 Az ünnepi étkezésnek a menyegzőben játszott szerepe magyarázhatja azt, hogy lakodalom ilyen könnyen átvehette a menyegző szó korábbi jelentését, előbb talán a szűkebbet, majd a 17. században az egész házasságkötést felölelő tágabbat is. Az ugyanerre a századra jellemző menyegzői lakodalom kifejezés magyarázata már nehezebb feladat elé állít minket. Az forrásaink alapján egyértelműnek tűnik, hogy ez a latin nuptiarum sollemnitas kifejezés magyar megfelelője, annak ellenére, hogy a sollemnitas a lakodalommal inkább csak rokonértelmű. Viszonylag gyakran használják a nuptiae fordításaként, a lakodalom szó szinonimájaként is.9 0 A 17. századi erdélyi és királysági meghívókban pedig igen gyakran menyegzői lakodalomnak, nevezik azt az eseményt, amelyre a meghívás szól. Vajon a menyegzői lakodalom ugyanúgy bírt a menyegző tágabb jelentésével, mint a lakodalom? A jelek arra utalnak, hogy általában, a többség nyelvhasználatában nem,9 1 inkább csak a világi ünnepélyre használták, vala-Szótörténeti Tár a lakodalom szót kizárólag a menyegzői lakomával, tehát a házasságkötés világi részével azonosítja. EMSzT VII. 788-789. Véleményünk szerint a fenti nézetek egyike sem helytálló, mert a lakodalom már a 17. század során átveszi a menyegző tágabb jelentését is. Ez természetesen, nem változtatott azon, hogy a szót, ahogy korábban a menyegzőt, használhatták tisztán a házasságkötés világi részére is. 89 Tatár Benedek: Házasságnál való dicséret (1541). A szerző a következőket írja a nyalka, mihaszna ifjakról: „Ha reggel felkeltök / íkessen öltöztök/ Szép öltözetekben igen dicsekedtek / Gyakran ti egymás közt lakodalmat tesztek/ Nagy bűvön költötök, de semmit nem leltek." RMKT XVI. SZ./2. (1527-1546). Szerk. Szilády Áron. Bp. 1880. 153-155. (12. versszak) - Tolnai Fabricius Bálint: História de moribus in convivio (1579.) A hosszú, tréfás vers tárgya a vendégségben való helyes viselkedés. A költő a „lakodalom" szót sűrűn használja, és egyértelműen a „vendégeskedés" szinonimájaként. „Erőszakkal gyakorta lakodalom leszön,/ Bírság gyanánt gyakorta mestörasztal leszön,/' Ilyetén vendégségnek kevés kedve leszön,/ Mert vendégség jó kedvből dicséretes leszön." RMKT XVI. sz./ll. (1579-1588). Szerk. Ács Pál. Bp. 1999. 108-125.: Nr. 5. Az idézett strófa: 114. (47. versszak). A forrásra kollégánk, Ács Pál hívta fel figyelmünket, segítségét ezúton is köszönjük. 90 A Czeglédi Szabó Pál-féle 1625. évi református egyházi törvénykönyv 1642. évi váradi kétnyelvű kiadása igazít el bennünket: „Denunciatio novarum nuptiarum /Ut scandala evitari possint (ne quo modo per errorem personae inconvenientes aut iiliberae conjungantur) ante nuptiarum solemnitatem et juramentum ipsum, in frequenti ecclesiae coetu praecedere debet, earum personarum, quae in matrimonio copulari debent, cum séria auditorum admonitione, ut si quid inconveniens inter eas sciverint, pastorem id mature edoceant." = „Az új házasok kihirdettesenek. Hogy az botránkozások eltávoztassanak (hogy valamiként tudatlanságból és véletlen kötélbéli személyek öszve ne köttessenek) az menyegzei lakodalom és esküvés előtt az egész keresztyénség előtt kihirdettessenek afféle személyek, az kik az házasságban öszve akarnak köttetni, még penig erős fenyíték alatt, hogy ha ki valami illetlen dolgot tud, idején megmondja azt az prédikátornak." Czeglédi Szabó P: Az Edgyházi jó i. m. 65. 157. (111/58. kánon) A következő rendelkezésben már a nuptiae szót fordítja menyegzői lakodalomként: „Diebus dominicis nuptiae non permittantur" = „Vasárnapokon nem szabad menyegzői lakodalmat tenni." Uo. 65. 157. (111/59. kánon) - A nuptiarum sollemnitas és a menyegzői lakodalom kifejezések megfeleléséről Szenei Molnár Albert szótárában is találunk egy érdekes adalékot. „Solennitas g. f. = Pompásság, friss ceremóniás dolog, mint egy menyegzői lakodalom." Aligha véletlen, hogy éppen ezt a példát hozta fel. Szenei Molnár A.: i. m. oldalszám nélkül. - Bárth Dániel könyvében a nuptiarum sollemnitas kifejezést „ünnepélyes menyegző"-ként fordítja, ami véleményünk szerint nyelvtanilag sem állja meg a helyét. Bárth D.: Esküvő, keresztelő i. m. 50. 91 Sam arjai János dunántúli református püspök rendtartásában az esketés leírása után szerepel a következő mondat: „Elmegyünk vélek a' menyekezei lakodalomban és örülünk az örvendezőkkel atyafiúi szeretetből." Egyértelmű, hogy itt kizárólag a házasságkötés világi részéről van szó.
