Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről

1036 SZABÓ ANDRÁS PÉTER Természetesen azt sem kívánjuk vitatni, hogy a társadalmi vonzat mellett az anyagi is nagy fontossággal bírt, hiszen a legtöbb magyarországi és erdélyi menyegző — a mai lakodalmakhoz hasonlóan — a német tudományos terminológia szerinti Gebehochzeit volt, azaz a rendezvény költségeit a vendégek nászajándékainak anyagi értéke kompenzálta, esetenként komoly nyereséghez is juttatva az ifjú párt.32

A menyegzőn való részvétel sokszor valóban terhes volt Beszterce számára, és előfordult, hogy kibújt a meghívás alól. Ebben a szebeni tanács sietett segítségére, amely ilyenkor az egész Szász Egyetem nevében adta át ajándékait - igaz, minden bizonnyal az Universitas közös forrásait felhasználva. A felső-magyarországi városszövetség köreiben egyébként egészen hasonló egyeztetések előzték meg a fontosabb és ezért anyagilag megterhelő menyegzőket.33

Am arra is van adatunk, hogy még az erdélyi szász evangélikus egyházon belül is alkudozás zajlott a részvételt és a nászajándékot illetően.34 Egy közelgő menyegző azonban nem csak a nászajándék miatt jelenthetett terhet a város számára. A lakodalmak komoly szervezési, logisztikai kihívásokkal szembesülő rendezői igen gyakran fordultak Besztercéhez különböző kívánságokkal. Legtöbbször asztali (ón-) és konyhai (vas-) edényeket kértek kölcsön, akár több százat is, mivel ritkán volt egy nemesi háztartásban a lakois: http://books.google.com - A letöltés időpontja: 2010. jún. 10.) A levél újabb, facsimilével is ellátott kiadása: Középkori leveleink 1541-ig. Szerk. Hegedűs Attila - Papp Lajos. (Régi magyar levéltár 1.) Bp. 1991. 138-141.: Nr. 63. (Eredetije: MOL Diplomatikai Levéltár 47699.) 32

A kora újkori menyegzők fajtáiról: Dettmer, H.: Hochzeitsbitter i. m. 31-35. Nagyszerű példa a menyegzői részvétel anyagi terhére az a levél, amelyet 1539-ben Batthyány I. Ferenc írt Batthyány Kristófnak, arról értesítve, hogy nem tud elmenni Hampo (Ernuszt) Gáspár menyegzőjére, és egyelőre a nászajándékba sem tud beszállni. 1539. aug. 27., Németújvár. „írod azt, hogy Hampo uram menyegzőre hitt, semmi ellenem benne, ha elmígy, vagy ha ezer forint ára ajándokot küldesz neki, csak legyen miből. Engemet is elhitt, de én most az Szalónak dolgát egy tánc kedvéért el nem hagyom. [...] Az kupa árába nem mondom hogy nem adatok valamit idővel az harmincadossal, de most nem lehet, mert az kétezer rénes forintot kell megszerzeni, kit kell fizetnem. Anékül is Szent Mihály napjára ötezer forintot kell fizetnem, valahol teszem szerit. Azért higgyed, hogy most nincs mit adnom, de idővel vagy pinzt szerezhet vagy marhát ott Potolba [egykor Pettau - ma Ptuj Szlovéniában] a harmincados. Meghagyom, hogy érte legyen, csak írd meg, hány gira volt a kupa, mert más pohár is volt mellette, nem tudom, hány gira volt." [általunk modernizált szöveg] Középkori leveleink i. m. 442- 447.: Nr. 186. 33

A gyakorlat egyik korai forrása az a levél, amelyet Eperjes város tanácsa írt 1523. január 18-án (am tage der hayligen Prisce ionckfrawen) a bártfaiaknak ecsedi Báthory István nádor közelgő menyegzője kapcsán, felvetve a közös részvétel szükségességét. MOL DF 218118. A forrást idézi: H. Németh /.: Várospolitika és gazdaságpolitika i. m. 1. köt. 204. - Itt szeretnénk jelezni, hogy Báthory István menyegzőjéről hamarosan megjelenik C. Tóth Norbert tanulmánya, a vonatkozó források közlésével. 34

„Non dubito, quin litterae illustrissimi principis nostri, item spectabilis et magnifici domini Hagymasy iamdudum ad vos pervenerint, quibus ad suas nuptias, quae ad dominicam sequentem festum Circumcisionis Domini, videlicet octavam diem ianuarii Enyedini celebrabuntur, perhumaniter invitamini. Etsi vero illas nondum accepistis, tamen litterae suae celsitudinis ad nos datae non obscure ostendunt totam universitatem nostri ordinis eo vocari. Unde satis colligimus, quod facto opus sit. Quocirca mentem tuae dominationis ac reverendorum dominorum vestri capituli nobis aperiri cupimus, utrum privatum aliquod munus vestri solius capituli nomine offerre velitis, aut publicum communi totius [universijtatis nostrae dandum censeatis. Iterum an [,..]ser principis seorsim, et magnifico domin[o...] similiter seorsim, et quanti utrique [...exjistimatis." [1575. dec.] Egy erdélyi szász egyházi méltóság (vsz. a Berethalomban székelő szuperintendens) a Besztercei Káptalan dékánjának, Valentinusnak, csonka levél. ANDJS Capitlul evanghelic C. A. BistriÇa Nr. 45a.