Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről
MENYEGZŐTŐL MENNYEGZŐIG 1037 dalmi ebéd megfőzéséhez és tálalásához elegendő edény.3 5 (A szokásnak jól ismerjük néprajzi párhuzamait. Ezekből és a korabeli forrásokból világos, hogy az evőeszközöket viszont a vendégeknek kellett magukkal hozni.3 6 ) Az edényeken kívül kértek gyertyatartókat, viszonylag gyakran igényeltek szállítást, építőanyagot, kézműveseket, és olykor még a város zenészeit is kölcsönvették. Wesselényi Gáspár 1577 őszén tartott lakodalmának előkészületeihez öt segítségkérő levél is megmaradt, ebben az esetben a lakodalmas ház építéséről is egészen pontos képet kapunk. A Wesselényi család erőfeszítéseinek 17. századi párhuzamaként említhetjük Teleki Mihály leányának (Annának) és Apafi Mihály fejedelem unokaöccsének (Miklósnak) szintén a besztercei levelezésből ismert, 1675-1676. évi menyegzői készülődését, amelyhez a Kolozs megyei uzdiszentpéteri udvarház egy teljes építési fázisa kapcsolódott. A fejedelem és Teleki Mihály kérései alapján képet alkothatunk a kevésbé ismert 16. századi lakodalmak szervezéséről is.3 7 Erdélyi Gergely és Gyulai Anna 1584. évi menyegzője egy néprajzi adalékkal is szolgál: a rendezők ekkor fenyőágakat kértek Besztercétől a lakodalmas ház díszítéséhez. (A termékenységi szimbólumként is szolgáló fenyőágak a hegyvidéki területeken a közelmúltban is előszeretettel használták lakodalmi kellékként.3 8 ) A várost a menyegzők miatt terhelő költségek azonban igazán csak a számadáskönyvekből rajzolódnak ki. Ezekben számos olyan menyegző bukkan fel, közöttük főnemeseké is, amelyeknek az iratanyag „rostálódása" miatt a levelezésben nem maradt nyoma (meglepően szerény a kettő metszete), másrészt pedig kiderül, hogy Beszterce — általában ajándékként és valószínűleg szóbeli kérésre — igen komoly mennyiségű húst, halat, bort, finom pékárut és fűszert (sáfrány, bors) küldött a menyegzőkre.3 9 A város kasszáját terhelték a kiküldöt-35 A nemesi háztartások is kölcsönöztek egymástól a menyegzőre edényeket és egyéb tárgyakat: 1540. szept. 28, Németújvár. Batthyány I. Ferenc Batthyány Kristófnak. „Továbbá ha Rátkai Pál ott vagyon valahol, tehát menj hozzá, talám ott vagyon Jurketincsben. Kérjed én szómmal, hogy valami ezüstmívet adjon az menyegzőre, valami kárpitot is. ím kredence levelet [Credentzbriefllitterae credentionales = küldött kilétét igazoló megbízólevél] írtam neki reád. Ha kévánja, én kötél levelet [litterae obligatoriae = kötelezvény] adok neki a marháról, hogy épen megviszik neki." Középkori leveleink i. m. 549-551.: Nr. 216. 36 Bakó F.: Palócfóldi lakodalom i. m. 46.; Apor P.: Metamorphosis i. m. 55.; Radvánszky B.\ Magyar családélet i. m. 1. köt. 237. 37 Kovács Zsolt: Teleki Mihály építkezéseiről. In: Erdély XVII-XVIII. századi építészetének forrásaiból. Szerk. Uő. (Sapientia könyvek 4.) Kolozsvár 2004. 115-167. (a vonatkozó levelek kiadásával) A nevezetes menyegzőt 1676. szeptember 9-én tartották: Radvánszky Béla: Nyomtatott házassági jelentés 1676. évből. Turul 7. (1889) 168-170. 38 A szokás szászföldi elterjedtségéről: Misch. Orend: Brauchtum der Siebenbürger Sachsen. Die Hochzeit. 4. Teil. Forschungen zur Volks- und Landeskunde 46-47. (2003-2004) 279. 39 Előzetes jelleggel az 1540 és 1570 közötti időszak számadáskönyveit néztük át lakodalmak után kutatva. Egy meghívó alapján ismert menyegző költségei (Bekes Gáspár és Harinnai Farkas Anna 1567. nov. 27-30. között tartott lakodalma): 1567. nov. 27. „Die eiusdem [!] in nuptiis Stephani Czerenj domini consumserunt d. 43.' Item pro vectura eodem d. 25. Item pro vectura d. 40. Item pro scypho deaurato úr nuptias domini Wolffgangi Harinnai f. 25. d. 50. Summa f. 26. d. 58." 1567. dec. 4. „Item pro similibus vario tempore acceptis in istas etiam praecipue nuptias Harinenses Czereni, domini Bekes f. 12. ... pro vectura Heut Gheorg in causa Bekes et pro panibus etc. d. 92."- MOL X 1248. IV a. Nr. 26. Städtische Rechnungen 1556-1569. [A Kolozsvárott őrzött eredeti a hiányzó kötetek miatt jelenleg a IV a. Nr. 24. jelzet alatt] (297. tekercs) 567-568. Még az sem világos, hogy Cserényi István itt milyen szerepben tűnik fel. - Egy ismeretlen menyegző Kendi Ferenc famíliájából: