Századok – 2010
TÖRTÉNETI IRODALOM - Pelizaeus, Ludolf: Dynamik der Macht. Städtischer Widerstand und Konfliktbewältigung im Reich Karls V (Ism.: H. Németh István)
1003 TÖRTÉNETI IRODALOM Mint recenzióm elején jeleztem, a kötetben a Kúria és a Magyar Korona kapcsolatát közvetlenül tárgyaló írások mellett olyanokkal is találkozhatunk, amelyek a Rómát különböző okokból felkereső magyarokkal foglalkoznak. Ezek közül az első Csukouits Enikőé, aki a 15. században török fogságba esett, hosszabb-rövidebb ideig rabságban sínylődő, szabadulásukért fogadalmat tevő magyarokról ír, akik később ezt beváltva, elzarándokoltak Rómába, valamely szent sírjához, vagy valamely ereklye őrzési helyére. Szintén ebbe a csoportba sorolható Szovák Kornél tanulmánya, aki a Vatikáni Levéltár supplicatiói alapján Kosztolány György-Polikárp, egy 15. századi humanista életútját mutatja be, a ferrarai iskolaévektől a Mátyás király követeként eltöltött időszakon át a Rómában elnyert és haláláig betöltött apostoli írnoki pozícióig, feltárva a korszak jeles képviselőivel ápolt kapcsolatát és ezek hatását pályája alakulására. Véghseő Tamás tanulmányának központjában a Collegium Germanicum Hungaricumha felvehető pálos növendékek száma körüli vita áll a kollégiumot fenntartó jezsuiták és a kollégium létrehozásához ingatlanjaikat átadó pálosok között. Véghseő a kollégium alapításának rövid ismertetése után kifejti, hogy a pálosok három növendék számára szerettek volna az átadott ingatlanokért cserébe helyet kapni, mivel viszont sem az alapító okirat, sem a Collegium Hungaricum és a Collegium Germanicum egyesítésének okirata nem tartalmazta e kiváltságot, így mindig a rektorok kegyétől függött, hogy hány pálos növendéknek biztosítottak helyet az intézmény falai között. Szintén közvetlenül Rómához kapcsolódik Christine Maria Grafinger tanulmánya, aki Fraknói Vilmos vatikáni kutatásáról szolgál új adalékokkal. Rámutat a kutatás kezdetén felmerülő nehézségekre, valamint Fraknói közvetítő szerepére a magyar püspökségek ügyei és a római Kúria között. Végül Matteo Sanfilippo az észak-amerikai magyar emigráció történetét ismerteti az első nagyobb, 1848. évi hullámtól napjainkig, mégpedig az ottani nunciusok jelentésein és levelezésein keresztül, kiemelve egy-egy jelentős személyiségnek a katolikus egyház érdekében, illetve ellen kifejtett erőfeszítéseit. Áttekintve a tanulmányokat összességében arra a megállapításra juthatunk, hogy e kötettel hasznos könyvet vesz kezébe az olvasó, amely amellett, hogy nagyrészt külföldi kutatók szemével láttatja a Szentszék és a Magyar Korona, illetve a magyarság kapcsolatát, számos új és fontos adalékkal is gazdagítja eddigi ismereteinket. Tóth Krisztina Ludolf Pelizaeus DYNAMIK DER MACHT Städtischer Widerstand und Konfliktbewältigung im Reich Karls V. (Geschichte in der Epoche Karls V Bd. 9). Aschendorff, Münster 2007. XVIII, 455 o. A HATALOM DINAMIKÁJA V Károly császár 1519. évi trónra lépése ma már a korszak egyik legkiemelkedőbb történeti eseményeként értékelhető. Az adott pillanatban azonban számos olyan tényező játszott szerepet, amely korántsem előlegezte meg azt a hosszabb, egész Európa történetére meghatározónak tekinthető korszakot, amelyet a Habsburg herceg fémjelzett. A Burgundiából megérkezett herceg hatalmas örökséget vehetett át, amelynek alapját ősei kiváló házasodási politikája tette le. Az örökség útján megszerzett tartományok szinte egész Európát átölelték. Jelentőségüket tovább erősítették olyan események, mint Amerika felfedezése és az ezzel járó hatalmas, új erőforrások bekebelezése, újabb óriási bevételek megszerzése, valamint az Oszmán Birodalom hódításai, illetve az így magukra maradt országokban a Habsburg jelenlét megnövekedése. Ez utóbbi ugyan rövid távon inkább kiadásokkal és folyamatos, kilátástalannak tűnő háborúskodásokkal járt, hosszabb távon azonban a politikai erőtér további növelését szolgálta. A fiatal herceg Spanyolországba érkezése idején ugyanakkor sorra törtek ki az ellene irányuló felkelések, amelyeknek fontos szereplői voltak a kisebb-nagyobb városok. Ugyanezen időben hasonló jelenségeknek lehetünk tanúi a német és az osztrák tartományokban is: az egyes tartományok nemesi rendjei mellett sorra álltak a lázadás mellé vagy lázadtak fel önállóan is német és osztrák városok, ám ekkor tört ki a német parasztháború is. Ez az érdekes egybeesés, valamint az V Károlyra jellemző célok és a monarchia composita létrehozásának kérdésköre késztette arra a szerzőt, hogy a mainzi Johannes Gutenberg egyetemen megvédett habilitációs értekezésében ezt a kérdéskört vizsgálja.
