Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje

984 KIRÁLY PÉTER mekkorában Pozsonyba került Samuel Capricornus vagy a már ismert zenész­ként Sopronban megtelepedő, regionális jelentőségű és hatású Andreas Rauch, ám a forrásokban nyomára bukkanhatunk bűnügyekbe keveredésük miatt me­nekülőknek is.71 A katolizált Nádasdynál exulánsok nem várhatók, és udvará­ban másféle ügyeik miatt menekülőknek sincs eddig még nyoma. A kasztrált énekes-zenész Marchesini alkalmazása ugyanakkor jó példát mutat arra az — aligha egyedi — esetre, hogy egy a Habsburg-udvarból elbocsátott muzsikus a bécsi udvar közelében maradva próbálja kivárni a visszatérés lehetőségét. Fel­tehetőleg nem Marchesini volt az egyetlen ilyen Nádasdynál „parkoló" zenész, aki egyfajta áthidaló megoldásnak tekintette a Magyarország és Ausztria határ­vidékén való, a császárvárosban is ismert, műpártoló magyar főúrnál való mun­kavállalást. Az is valószínű, hogy ilyenféle „jobb híján" elszegődök a Bécshez közeli nyugat-magyarországi régió más rezidenciáján is akadtak - talán nem is kis számban. Noha hasonló indíttatás alighanem jó néhány más Magyarországra jött külföldi zenész döntésében is szerepet játszott, ennek ellanére nincs okunk olyasmin keseregni, hogy akár Nádasdyhoz, akár pedig más magyar főúri csa­ládhoz csak a zenészek leggyengébbjei szegődtek - Megyery Zsigmond frappáns megfogalmazásával élve: temérdek fonalból szőttek,7 2 akikre az musicasok sze­metén akadtak. A Nádasdynál kimutatható külföldiek — amennyire napjaink­ban ezt megítélhetjük — a bécsi zenészvilág másod- vagy harmadvonalába tar­tozhattak. Ez azonban még így is figyelemre méltó színvonalat jelentett, hiszen ami a 17. század közepétől zenei szempontból egyre pompázatosabb császári udvar környezetében másod- vagy harmadrangúnak számított, az abszolút ér­tékben még nagyon is jó volt. Ráadásul a Nádasdy-zenészek között akadtak olyanok is, mint Marchesini vagy Selvatici/Selvafici, akik bejutottak a legjob­bak, az uralkodói udvari zenészek közé. De mások sem lehettek temérdek fonal­ból szőttek: az együttest 1644-1645 táján vezető Victori/Victorio korábban a császárváros egyik főtemploma, a Hofburg melletti St. Michael orgonistájaként működött, ahol évekkel később Paumaister is egyházzenész volt. Pyrthaler vi­szont a jezsuiták bécsi főtemplomában talált állást. Nyilvánvaló, az ő esetükben sem beszélhetnénk a musicasok szemetéről. Mindez arra mutat, hogy az ilyenféle külföldiek személyében jól képzett muzsikusok álltak a Magyar Királyság ország­bírójának rendelkezésére. Talán nem is túlzott nagyon Marchesini, amikor bead­ványában referenciaként hivatkozott Nádasdy udvarára, ahol állítása szerint tu­dását tökéletesíthette („alda sich also perfectionirt").73 Végső soron nincs okunk tehát pesszimizmusra: gróf Nádasdy III. Ferenc­nek a korabeli nemzetközi elvárásoknak megfelelő és a 17. század derekán álta­lános nemzetközi gyakorlathoz mérten ,jó" együttese volt. Elsősorban azokhoz az együttesekhez hasonlítható, amilyeneket akkoriban az osztrák, cseh és mor-71 L. Király Péter: Vallási üldözés vagy egyéb kényszer miatt Magyarországra került 16-17. szá­zadi zenészek. Magyar Zene 43. (2005: 2. sz.) 179-192. 72 L. a 68. jegyzetet. A temérdek jelentése: 'vastag', 'tömör', 'tömött': pl. „temérdek vászon", „temérdek keszkenő", és ismertek olyanféle korabeli szidalmak is, mint: „temérdek pofád bőre". Megyery tehát - nyilvánvalóan durván - nem eléggé képzetten éneklő muzsikusokra utal. 73 Knaus, H.\ Die Musiker im Archivbestand i. m. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents