Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
NÁDASDY III. FERENC REZIDENCIÁLIS ZENÉJE 983 nenek, de temerdek fonalból zütteketf.] Aztis ugian ezen autor zette föl az Musicasok ßemeten, mintha az en Recheim Gratiaia apadoban uolna N[agy]sagod körül, meliheß kepest ritkabanis level vduarlo foglalatossagiban, kit csodálnék ha el hinek [...] az Spinet Felől, akarom hogi az Bißodalom az mi reßünkrol giößedelmes, holot Zabo János kerdesben nem vette azt, kiben az en Vram ketes volt."68 Megyery — ugyan első olvasásra nehezen értelmezhető, de zenetörténeti szempontból fontos — levele jól tükrözi, hogy hányan szorgoskodtak a magyar gróf számára Bécsben megfelelő zenészek beszerezésén. Mint látjuk, a Bécsből diszkantistákat hozó együttesvezető Victori/Victorio mellett a Nádasdy levelét Megyerynek megvivő személy (egy bizonyos Tomedl) is megpróbált énekeseket szerezni (igaz Megyery ítélete szerint ezek „temérdek fonalból szőttek" voltak, vagyis faragatlanok, rosszul képzettek). A Nádasdynál idősebb — a főúr által nem sokkal később egy levélben „Édes Bátyám"-ként megszólított — Megyery némiképpen megrovólag kérdi is, vajon mi szükség volt erre, hiszen nem hinné, hogy „Réchei" (nyilván Réchey György, 1641-ben Nádasdy „főember szolgája", majd később birtokigazgatója)6 9 ne igyekezne változatlanul teljesíteni a főúr kívánságait. Eszerint tehát korábban már a Nádasdy-familiáris, Réchey is eljárhatott zenészek ügyében. Megyery Zsigmond levele nyomán világos, hogy a zenészek bécsi toborzása az ifjú gróf környezetében több szálon folyt. így viszont alighanem azt is jogos feltételezni, hogy nem csak a korábbi bécsi egyházzenész Victori/Victorio (és talán Sámsoni is), hanem a császárváros más muzsikusai is közbenjártak esetenként, hogy Nádasdy alkalmas zenészekhez jusson. Lehet, hogy emiatt bukkan fel egy 1644. évi Nádasdy-számadásban egy bizonyos „Ebner", aki talán a már említett császári orgonista-zeneszerzővel, az 1650 táján Batthyány Ádám bécsi zeneügynökeként is aktív, de Lippay György esztergomi érsekkel és Esterházy Lászlóval is kapcsolatot tartó Wolfgang Ebnerrel azonosítható.70 Tudjuk, hogy a külföldiek közül többen —• és mint szórványadatok mutatják: nem csak a zenészek — általában valamilyen kényszer miatt szegődtek magyarországi szolgálatba. Legjobban a protestáns exulánsok dokumentáltak, akiknek sorában olyan európai jelentőségű zeneszerző is kimutatható, mint a gyer-68 MOL E 185, Missiles, 1645. január 1., Krama (= Krumau, Alsó-Ausztria, Kamptal); A spinet kapcsán utal a levélre: Bárdos K.: Főúri zeneélet i. m. 119.; A „Krama" helységnév meghatározását Toma Katalinnak köszönhetem. 69 Gálosházi RécheyIRécsey György (-1661) Sopron megyei nemes, Réchey Bálint (1629 és 1637 között Sopron vármegyei alispán) fia. Réchey György életútja részletekben jelenleg nem ismert. Annyit tudni, hogy 1641-ben Nádasdy „főember szolgája", majd legkésőbb 1647-től egészen 1661-ben bekövetkezett haláláig birtokigazgatója (universorum bonorum praefectus) volt. Röviden említi Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In: Idővel paloták... i. m. 517., 519., 527. (Köszönettel tartozom Dominkovits Péternek a Récheyve vonatkozó kiegészítő információkért.) 70 MOL E 185, 30 t. Számadások és vegyes anyag, 1644. szeptember 23.: „dem Koller Vnd Ebner laut außzugs fi. 38,50". Ebner és a magyar főurak kapcsolatára 1. Király P: Wolfgang Ebner levelei Batthyány Ádámnak i. m. 85-99., valamint Király Péter: Wolfgang Ebner és Wendelin Hueber levele Esterházy Lászlónak. Adalékok az Esterházy-zenetörténet egy kevésbé ismert időszakához. Magyar Zene 39. (2001: 4. sz.) 375-381.
