Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
980 KIRÁLY PÉTER Nádasdy sopronkeresztúri konyhaszámadásaiban 1657. augusztus 7-én bukkan fel első alkalommal név nélkül egy „musikas", aki ettől fogva az év folyamán rendszeresen szerepel az étkezési listákon.4 9 Az 1658. évi feljegyzések sajnos hiányoznak, az 1659. február-áprilisi konyhaszámadásokban pedig már nincs nyoma a zenésznek. A konyhaszámadások mellett még egy forrás vonatkozhat erre a musikásra: 1657. december 11-én, Seibersdorfban Nádasdy írásos utasítást adott kulcsárjának, amelyben előírta, hogy „szorgalmattossan vigyázzon arra, hogy az musikasoknak roß bort ne talályon adny, seőt ugyan azon legyen, hogy soha ne is adjon roßat nekiek. Megh engettük azt is, ha az kappan ugy kéványa, egy s két Akoként, ki adhatya az eő Praebendáját; vißont ha az teőbb musikásokis az Berént kívánnák ki venny Praebendáiokat, egy általán fogva ne cselekedgie".50 A többi zenészhez képest kiemelten kezelt kasztrált („kappan"),5 1 illetve a konyhaszámadásokban „musikas"-nak titulált személy minden bizonnyal a korábbi császári zenész Marchesini lehetett. Ezen adatok szerint ő — rögtön azt követően, hogy más zenészekkel együtt elbocsátották Bécsben — már 1657 augusztusában Nádasdyhoz szegődött.5 2 Feltehetően szokásos módon legalább egy évre leszerződött. Ezek szerint 1658. augusztusa után, de még 1659. februárja előtt távozott az országbírótól.5 3 A keresztúri rezidenciát elhagyó Marchesini további életútja változatosra sikeredett. Mivel a Habsburg-udvarhoz intézett — már említett — kérvénye eredménytelen maradt, ezért még 1659-ben elhelyezkedett Drezdában a szász választófejedelem akkortájt olasz zenészek (Giovanni Andrea Angelini Bontempi54 és mások) által dominált udvari együttesében. 1662-1663 táján Marchesini már kurpfalzi szolgálatban adatolható a Duna menti Neuburgban, majd ismét Drezdában működött 1667-ig. Végül 1670 Szent Márton napjától 1671 Szent György napjáig a württembergi hercegek alkalmazták Stuttgartban.55 További életútja jelenleg még tisztázatlan. Archivbestand i. ra. 23-24.; Az ügyet gyorsan lebonyolították. Szeptember 22-én már az elbocsátott muzsikusok hátralékos járandóságáról intézkedtek. Nettl, P: Zur Geschichte der Kaiserlichen Hofmusikkapelle i. m. (III. rész, 1931) 33. 49 MOL E 185, 10. t. A gazdasági ügyvitel iratai, Keresztúr. 50 MOL E 185, 34. t. Vegyes (1657); Bárdos K.: Főúri zeneélet i. m. 119. sajnos félreértette tartalmát. 51 A olasz eredetű kappan kifejezés, ma ugyan már nem használatos énekesre, akkoriban azonban általános volt. Orlando di Lasso leveleiben például többször is felbukkan a „capon" kasztrált énekesfiúkra vonatkozóan. L. Horst Leuchtmann: Orlando di Lasso. II. Briefe. Wiesbaden 1977. 89., 91-92. 52 Marchesini felmondásában szerepet játszhatott nagyhangú fizetéskövetelése, de felmerülhetett vele kapcsolatban valamiféle szakmai elégedetlenség is. 53 Arra, hogy augusztusnál néhány hónappal, esetleg akár fél évvel is tovább szolgált azért gondolhatunk, mert nem 1658-ban, hanem csak 1659-ben kérvényezte visszavételét az uralkodói együttesbe. 54 A zenének később egy ideig hátat fordító Angelini Bontempi közismert magyar vonatkozású kortörténeti munkája: História delle ribellione d'Ungheria. Dresden 1672. (ill. későbbi kiadásai) 55 Vö. Mary E. Frandsen: Crossing Confessional Boundaries: the Patronage of Italian Sacred Music in Seventeenth-Century Dresden. Oxford 2006. 37.: 20. jegyzet, ill. 50-51.; Marchesini drezdai tartózkodását korábban már röviden regisztrálta Robert Eitner: Biographisch-bibliographisches Quellenlexikon der Musiker. Leipzig 1900-1904. Marchesini címszó; Alfred Einstein-, Italienische Musiker am Hofe der Neuburger Wittelsbacher, 1614-1716. Sammelbände der Internationalen Musikgesellschaft 9. (1907-1908) 364-365.; Walther Pfeilsticker: Neues Württembergisches Dienerbuch. Bd. I. Stuttgart 1957. § 903. - Ezeket az adatokat javarészt Herbert Seifertnek köszönhetem.
