Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
NÁDASDY III. FERENC REZIDENCIÁLIS ZENÉJE 977 ival) is érkeztek időnként trombitások, valamint néha másféle muzsikusok is.32 Noha a dokumentumokban szó szerint nem említik, hogy ők bármikor csatlakoztak volna a házigazda zenészeihez, aligha kétséges, hogy ha már egyszer ott voltak, akkor bizonyára nem tétlenkedtek. Az alkalmilag közreműködőket illetően külön kérdés, vajon szükség esetén Nádasdy milyen professzionális külső erőket vett igénybe. Például olyan családi ünnepségek fényének emelésére, mint amikor leányai, Krisztina és Magdolna férjhez mentek a Draskovich család már említett két tagjához (1661, 1663), vagy amikor Anna Teréziát feleségül vette Pálffy János (1668. június).3 3 Avagy olyan jeles alkalomkor, mint 1658 nyarán, amikor — mint maga Nádasdy írta Seibersdorfból Batthyány I. Ádámnak — „az Csáfiarné eó Feseghe hozám égérkezet itt való kertemet láttny edgyk napia".3 4 Ugyanígy tíz évvel később, 1668. április 23-án, amikor a zenekedvelő uralkodó és felesége, valamint édesanya (a nagy zenepártoló özvegy császárné, Eleonóra) röviden betért hozzá Pottendorfba. Ekkor magyar urak — például Esterházy Pál, Csáky Ferenc és Draskovich Miklós — is tiszteletüket tették.3 5 Nem tudjuk, kért-e Nádasdy az ilyen és hasonló eseményekre segítséget a szomszédos főnemesektől (pl. az Esterházyaktól) vagy a régió városaitól, elsősorban a Keresztúrhoz közeli Soprontól és Kismartontól, vagy a Seibersdorftől és Pottendorftól nem messze található Bécsújhelytől, esetleg a távolabbi Pozsonytól. Feltehető azonban, hogy amikor a rendelkezésre álló erők már nem voltak elegendők, ő is igénybe vette a szomszédos arisztokrata családoknál, illetve a birtokaihoz közel eső városokban adódó muzsikuspotenciált, ugyanúgy, ahogy más magyarországi arisztokratafamíliák ezt hasonló esetekben tették.3 6 Nádasdy esetében ugyan eddig nem ismert ilyesmiről szóló adat, a zenészkölcsönzés másik aspektusa, a zenészek kölcsönadása viszont nála jól dokumentálható. Még konvertálása előtt, a soproni evangélikusok rendelkezésére bocsátotta zenészeit,3 7 1643 után — immár katolikusként — viszont az ottani jezsuiták Szent Ignác ünnepségének pompáját (július 31.) emelték több alka-32 A megmaradt számadások (MOL E 185, 10. t. A gazdasági ügyvitel iratai, Keresztúr) révén a következőkről tudunk: 1641. június 16-án a nádor, Esterházy Miklós trombitása „Siga"; 1657. augusztus 7-én Esterházy Pál ottlétekor a számadásban szerepel két olyan trombitás és két sípos, akiknek máskor nincs nyomuk, vagyis feltehető, hogy Esterházy zenészei voltak; 1662. április 20-án Esterházy Pál négy trombitása; 1658. július 27-28-án „Draskovits Ur eő Na[gysá]ga" két hegedűse valamint dudása és síposa; 1661. augusztus 12-én „Speidl ura[m] trombitasa". 33 Krisztina esküvője Pozsonyban, Anna Teréziáé pedig Bécsben volt. Torna Katalin: Gróf Nádasdy Ferenc országbíró politikusi pályaképe (1655-1666). Doktori disszertáció ELTE BTK. Kézirat. Bp. 2005. (Köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratos disszertációját rendelkezésemre bocsátotta.) 34 MOL P 1314, Családi levéltárak, A herceg Batthyány család levéltára (a továbbiakban P 1314), Missiles Nr. 32626. (1658. július 24.) 35 Sitte, A.: Aus den Inventarien i. m. (1906-1907) 58-59.; újabban: Torna K.: Egy császári látogatás i. m. - A szerző személyes közlése szerint Nádasdy ugyan részletesen leírja, hogyan zajlott le az egész nap, de zenélésről nem tesz említést. 36 A főuraktól számos adalék ismert ilyenféle zenészkölcsönzésre. Az erdélyi források azt tanúsítják, ha a szükség úgy kívánta, a fejedelem is udvarába rendelt városi zenészeket. Péter Király: Musikalische Beziehungen zwischen dem siebenbürgischen Fürstenhof und den siebenbürgischen Städten. In: Siebenbürgen und das Banat. Zentren deutschen Musiklebens im Südosten Europas. Hrsg. Karl Teutsch. Sankt Augustin 1997. 159-172. 37 André [Endre] Csatkai: Beiträge zur Geschichte der Musikkultur in Eisenstadt. Mitteilungen des Burgenländischen Heimat- und Naturschutzvereins [Eisenstadt] 5. (1931: 2. sz.) 22.
