Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
976 KIRÁLY PÉTER vel ekkora trombitáslétszámról a magyarországi arisztokraták körében a 17. század közepe táján nincs adatunk, ezért nagy valószínűséggel számolnunk kell kisegítőkkel is. Egyrészt arra gondolhatnánk, hogy az említettek egy része nem az állandóan a dominusz mellett tartózkodó continuus udvarnéphez, vagyis a közvetlen udvartartásba tartozó udvari zenész volt, hanem csak katonáskodva időlegesen szolgáló, házoknál lakó szervitor. Másrészt azt is számításba kell venni, hogy a trombitások és síposok némelyike a Nádasdyval és fiaival együtt felvonuló vejeinek, Draskovich Miklós és Jánosnak az embere volt vagy legalábbis lehetett. Nádasdy együttesének nagyságát és összetételét vizsgálgatva megkerülhetetlen kérdés, vajon az udvariakon kívül közreműködött-e még valaki alkalmilag vagy rendszeresen a zenélésben a nemesi familiárisok, illetve a családtagok vagy a közelebbi-távolabbi rokonok közül, illetve a rezidencián megforduló vendégek sorából. Ez alighanem joggal feltételezhető például a Nádasdy egyik vejének kinézett, előbb 1657-ben, majd egy éves külföldi körút után 1658 és 1659 között időlegesen a Nádasdy-udvarban tartózkodó, és még a tervezett házasság meghiúsulta után is be-betérő Batthyány III. Kristóf (1637-1687) esetében. Az ő zenéléséről több korabeli forrás is megemlékszik: virginálon és hegedűn játszott, úgy tűnik, igencsak kedvét lelte a muzsikálásban.28 Valami fajta alkalmi zenélés talán elképzelhető még Nádasdy elsőszülött fia, István (Istók, 1653-1685) esetében is, hiszen tudjuk, hogy ő 17 éves korában a külföldi Kavalierstourja során hangszeres leckét is vett. 1670 augusztusában Párizsban gitáron tanult.2 9 Ez a hangszerválasztás az ottani körülmények között aligha volt véletlen: a „barokk" gitár akkortájt a franciáknál különösen divatos hangszernek számított. Kérdés viszont, hogy Nádasdy István külföldön vett-e először pengetőshangszert a kezébe, vagy esetleg már nagyszombati diákoskodása idején is muzsikált. Zrínyi Péter néhány évtizeddel korábbi levele alapján azonban — amelyben szemléletesen leírja, mennyire aktívak voltak zeneileg a Nagyszombatban 1633-ban tanuló nemesifjak3 0 — úgy gondolhatjuk, hogy ez később sem lehetett másként.3 1 De nem csak az udvartartás némely tagjában, valamint a familiárisok és a családtagok között gyaníthatok alkalmi közreműködők. A Nádasdy-rezidenciákat felkereső urakkal (például az Esterházy vagy a Draskovich família tagja-28 Király P: A Batthyányak 17. századi rezidenciális zenéje i. m. 226. 29 Toma Katalin: Nádasdy István európai tanulmányútja. A Kavalierstour alkalmazása a magyar főúri nevelési gyakorlatban. In: Idővel paloták... i. m. 205. 30 Iványi Béla: A két Zrínyi Miklós körmendi levelei. Bp. 1943. 58.: „Töbet irnék, de Bátyám uram [= Zrínyi VII. Miklós] kobzolással impediál, Baronyai uram [= feltehetően ifj. Baranyay Tamás] is nem szűnik az szaroz fanak hasat vakarni" ha egyebet nem, megh ma egy davorit elszörgetek a Homonai uram [= Homonnai Drugeth X. János] tamburásával". 31 A korabeli egyetemisták zeneéletére 1. Király Péter: A XVI-XVII. században külföldi egyetemeken járt magyarországi diákok és a zene. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Bp.-Szeged, 1993. 589-596. (Újrakiadása: Király P: Magyarország és Európa i. m. 81-95.); Uő: Studentisches Lautenspiel im 16. und 17. Jahrhundert - Eine Betrachtung mit Hinblick auf Leipzig. In: 600 Jahre Musik an der Universität Leipzig. Hrg. Eszter Fontana. Leipzig 2010. 131-141.
