Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Az Elia Mendrul-ügy: a besztercei örmény viszály története (1697-1700) IV/945

Az erdélyi örmények uniója azonban nem pusztán gazdasági megfontolásból, hanem a hitbéli egység visszaállításának céljából történt meg. Az egyesülés mögött azért nem a gazdasági indítékok húzódtak meg, mert az erdélyi örmények I. Apafi Mihály fejedelem (1661-1690) jóvoltából 1680 óta, tehát 1689-ben létrejött egyházi uniójuk előtt is, igen kedvező gazdasági és kereskedelmi kiváltságokkal rendelkeztek.1

4 Az erdélyi örmények Lembergben megkötött egyházi uniója természeténél fogva rengeteg megválaszolatlan kérdést hordozott magában. Nem volt ugyanis tisztázott, hogy az erdélyi örmények egyesülése milyen korábbi (középkori) uniós mintákon alapult, ugyanakkor a megkötött unió csak a római pápa primátusának elismerésére szorítkozott. Olyan, az egyesülés szempontjából égetően fontos kérdésekre, mint például a khalkédóni egyetemes zsinat tanításaira, az unitus papok házasságára, a Kalendárium használatára, az Eukharisztia gyakorlatára, a liturgiákon való nyelvhasználatra, illetve az áttért papok javadalmazására és nemesítésére az unió nem terjedt ki.15

Ez azért volt fontos, mert az 1596. évi breszti, az 1646. évi ungvári, valamint az 1697-1701 között létrejött gyulafehérvári uniók során az előbb említett a problémákra részletesen kitértek.1

6 Lehastani ew Rumenioy (Kamenic': a lengyelországi és romániai örmények évkönyvei). Asx. Lewond Alisán. Venetik 1896. 127-128.; Govrikean, G.: Erzsébetváros i. m. 18. 122-124.; Rosk'ay, S.: Egyházi évkönyvek i. m. 187.; K'olanjian, S.: Les Arméniens en Transylvanie i. m. 362.; Petrowicz, G.: La chiesa armena in Polonia i. m. 94-95. 14

Az erdélyi fejedelem 1680. október 26-án bocsátotta ki az erdélyi örményeknek a fejedelemség területén szabad kereskedelmi tevékenységet biztosító kiváltságlevelét. L. erről: Govrikean, G.: Erzsébetváros i. m. 14-17.; C'uc'ak hayerên jeragrac Matenadaranin Mxit'areanc' i Vienna (A bécsi mechitarista kongregáció levéltárában őrzött örmény kéziratok katalógusa). Asx. Yakob Dasean. Vienna 1895. 116. 982.; Suren K'olanjian: Gerla hayak'alak' ev nra hayeren jeragreri zolovacun (Szamosújvár örményváros és örmény nyelvű kéziratgyűjteménye). Banber Matenadarani 6. (1962) 501-503.; Petrowicz, G.: La chiesa armena in Polonia i. m. 81. 15

APF SC FA Vol. 4. fol. 94r.; L. erről: Nagy K: Az erdélyi örmény egyházi unió i. m. 114. 16

A kárpátaljai rutén és erdélyi román egyesülésekről 1. APF SOCG Vol. 533. fol. 401r. fol. 483r-v.; APF SC Fondo Ungheria e Transilvania (a továbbiakban FUT) Vol. 3. fol. 39r-v. fol. 40r-41v. fol. 196r-197r.; PLE AEV Religionaria no. 1840/2.; PLE AEV SPSZ no. 273/4.; PLE AEV SPK no. 314. no. 338/1-10.; ELTE EKK CH Cod. 24. pag. 38-39. pag. 53-56. pag. 71-75. pag. 79-86. pag. 91-96. pag. 111-113. pag. 123-124. pag. 170-176. pag. 199-202. pag. 219. pag. 233-241. pag. 247-253. pag. 259-260. pag. 267-272. pag. 321. pag. 345. pag. 355-366. pag. 393-396.; ELTE EKK CH 59. pag. 299-300.; 1. erről: Zsatkovics Kálmán: Az egri befolyás és az ellen vívott harcz a munkácsi görög szertartású egyházmegye történetében. Századok 13. (1884) 683-696.; Hodinka Antal: A munkácsi görög katholikus püspökség története. Bp. 1909. 252-328.; Bonkáló Sándor: A kárpátaljai rutén irodalom és művelődés. Bp. 1920. 5-31.; Michael Lackó: Unio Uzhorodensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesia Catholica. Romae 1955. 57-150.; Perényi József: A kárpátaljai ukránok uniójának kezdete a XVII. század közepén. Bp. 1958. 183-189. 192.; Michael Lackó: The Union of Uzhorod. Cleveland-Rome 1976. 68-152.; Cserei Mihály: Erdély históriája [1661-1711], Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta Bánkúti Imre. (Bibliotheca Historica sorozat) Bp. 1983. 301-306.; Teodor Pomphiliu: The Romanians from Transylvania between the Tradition of the Eastern Church, the Counter Reformation and the Catholic Reformation. In: Ethnicity and Religion in Central and Eastern Europe. Eds. Maria Craciun - Ovidiu Ghitta. Cluj-Napoca 1995. 175-186.; Ovidiu Ghitta: Na§terea unei biserici. Biserica greco-catholicá din Sátmar in primul ei secol de existera (1667-1761). Cluj-Napoca 2001.; Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637-1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce). Levéltári Közlemények 73. (2002) 204-206. 213. 220. 226-227. 231-233. 239-240.; Greta-Monica Miron: Biserica greco-catolicá din Transilvania. Cler §i enoriasi (1697-1782). Cluj-Napoca 2004. 34-75.; Dancu Pál: A munkácsi rutén püspökség helyzete a Rákócziak korában. In: Satu Mare. Judetean Satu Mare. Studi §i comunicari seria istorie-etnografie-artá. Ed. Viorel Ciubotä. XVII-XXI/II (2000-2004). Satu