Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Az Elia Mendrul-ügy: a besztercei örmény viszály története (1697-1700) IV/945
1668 és 1672 között Minas Zilifdarean-Alëk'sanean T'oxat'ec'i5 (16107-1686) vardapet,6 moldvai apostoli örmény püspök vezetésével az Erdélyi Fejedelemség területére nagyszámú örmény menekült települt be.7 A Moldvából és Podóliából bemenekülő/betelepülő örmények Erdélyben kisebb-nagyobb székelyföldi településeken alapítottak zárt közösségeket, mint például Bátoson, Csíksomlyón, Csíkszépvízen, Fogarason, Görgényszentimrén, Gyergyóremetén, Gyergyószentmiklóson, Gyulafehérváron, Kantán, Marosfelfalun és Petelén. Az Erdélybe menekült örmények jelentős hányada ugyanakkor a szászok lakta Besztercére települt, ahol az idő tájt székelt papjaival együtt Minas örmény apostoli püspök is.8 Az erdélyi örmények között a katolikus missziót még 1684-ben kezdeményezte a Propaganda Fide, valamint Lemberg (Lwów, Ilov, LVov, Lviv) unitus örmény érseksége.9 A térítések sikeres lebonyolításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Oxendio Virziresco, a római Pontificium Collegium Urbanum 5 Az örmény nevek és idézetek átírásakor a nemzetközileg elfogadott szabályzatot követtük, amelyet a genfi székhelyű nemzetközi armenológiai társaság, az Association Internationale des Etudes Arméniennes (AIEA) határozott meg. Néhány örmény egyházfő nevét azonban a hazai gyakorlatnak megfelelően magyarosítottam, de zárjelben esetükben is megadtuk — dőlt betűvel szedve — eredeti örmény nevüket. 6 A vardapetről 1. bővebben a 27. számú jegyzetet. 7 Menekülésükről 1. az alábbi szentszéki dokumentumokat: Archivio storico della Sacra Congregazione per l'Evangelizzazione dei Popoli o „de Propaganda Fide", Roma (a továbbiakban APF); Scritture riferite nei Congressi (SC), Fondo Armeni (FA) Vol. 1. fol. 525r-526v. fol. 602r-610v; APF SC Fondo Moldavia (FM) Vol. 1. fol. 168r-169r. fol. 233r-236v. fol. 257r-259v. fol. 358r-v. 8 Mint majd látni fogjuk az ebesfalvi örmény közösség ténylegesen csak 1692-ben alakult meg. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (a továbbiakban ELTE); Egyetemi Könyv- és Kézirattár (EKK) Collectio Hevenesiana (CH) Cod. 16. pag. 32-33.; 1. erről: Lukácsy, K.\ História Armenorum i. m. 16.; Suren K'olanjian: Les Arméniens en Transylvanie. Revue des études arméniennes 5. (1967) 358-361., 364-365.; Grigor Govrikean: Elizabët'opol. Dransiluanoy Hayoc' metropolise (Erzsébetváros. Az erdélyi örmények metropolisza). Vienna 1896. 10.; Gregorio Petrowicz. La chiesa armena in Polonia e nei paesi limitrofi. Parte terza 1686-1954. (Studia Ecclesiastica 17., Historica 10.) Roma 1988. 81. 9 APF SC FA Vol. 3. fol. 380v-381r. fol. 417r. fol. 465r. fol. 467r. fol. 468r--169v. fol. 488r. fol. 490r.; APF SC FM Vol. 2. Fol. 126r-127r. Fol. 134r-135v.; APF SC Fondo Moscovia, Polonia e Rutenia (a továbbiakban FMPR) Vol. 2. fol. 260r.-261v.; Archivio Segreto Vaticano, Cittr del Vaticano (ASV); Archivio della Nunziatura in Vienna (ANV) Vol. 196. fol. 146r. fol. 147r.; ELTE EKK CH Cod. 21. pag. 81.; ELTE EKK CH Cod. 23. cap. 16. (Oldalszámozás nélkül); Ugyan Szebelébi Bertalan (1631-1708), Erdély római katolikus püspöki helynöke, 1680 körül tett néhány szerény kísérletet az erdélyi örmények áttérítésére, de próbálkozásai az örmény klérus és a püspök heves ellenállása miatt rendre zátonyra futottak. Szebelébi az örmények számára két kisebb templomot (egyet Csíkszépvízen, egyet Gyergyószentmiklóson) biztosított istentiszteleti célokra. A vikárius ugyanakkor (három pontba foglalva) feltételül akarta szabni az örményeknek, hogy a templomokat csak akkor használhatják, ha ténylegesen áttérnek a római katolikus hitre. L. erről még: ELTE EKK CH Cod. 15. pag. 248.; ELTE EKK CH Cod. 16. pag. 33.; ELTE EKK CH Cod. 21. pag. 81-82.; Szebelébi térítési kíséreletéről 1. továbbá: Vanyó Tihamér: Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről. (1600-1850). (Olaszországi Magyar Oklevéltár II.) Pannonhalma 1933. 113.; Molnár Antal: Bzensky Rudolf jezsuita történetíró és az erdélyi örmények. In: Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében i. m. 26-27. Itt külön szeretnék köszönetet mondani Molnár Antalnak, hogy kutatásaimhoz rendelkezésre bocsátotta Rudolf Bzenskyről megtartott előadásának írásos változatát. Legújabban 1. Uő: Lehetetlen küldetés? Jezsuiták Erdélyben és Felső-Magyarországon a 16-17. században. (TDI Könyvek 8.) Bp. 2009. 222-223.; Rudolf Bzensky páter történetírói tevékenységéről 1. még: Vasile Rus: Cronica „Quattuor aetates Transylvaniae de Rudolf Bzensky. Acta Musei Porolissensis (Zaláu) 18. (1994) 205-270.; Uő.: Bzensky's „Quattuor aetates Transylvaniae" Chronicle-A Historical and Philological Study. Anuarul Institutului de Istorie Cluj 33. (1994) 233-241.; Uő.: Syllogimaeorum Transylvanae Ecclesiae Libri Septem de Rudolph Bzensky. Acta Musei Napocensis 35. (1996:2.) 183-275.; Uő.: P Rudolphi Bzensky e S. J. relatio de Ecclesia Transilvana- studio introductiv §i text reconstituit. Medievalia Transilvanica 2. (1998: 2) 289-330.
