Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Benda Borbála - Dicső-Erdődi Balázs: Erdődy György peregrinációja (1631-1635) IV/919
Miután Erdődy 1633 augusztusában levizsgázott, átköltözött egy közönséges vendégfogadóba, ahol 1634 áprilisáig lakott. Ezért a szállásért 2636 rajnai forintot fizetett, bár csak kilenc hónapot töltött ott (miközben távol is volt ezalatt egy ideig), és ehhez járultak még a tűzifavétel költségei.10 6 Ez eddig 5236 forintot tett ki. Párizsban való lakásáról viszont csak annyit tudunk, hogy havonta 30 forinttal kevesebbet kellett fizetnie, mint utolsó douai szállásán.107 így pontosan sajnos nem tudjuk meghatározni, hogy az öt esztendő alatt a főnemesi ifjú mennyit költött szállásra és étkezésre. De azt azért megjegyeznénk, hogy a mindennapi életére kapott 4000 rajnai forintból csak 2600-ba került szállása és étkezése, vagyis két évre 1400 forintja maradt köntösökre (ez idő alatt állítólag csak papi köntöst viselt), szolgái fizetésére, borra, fűtésre, világításra és étkezésének kiegészítésére, vagy netalán könyvek vételére, bár ez utóbbira sohasem tesz utalást. Tudjuk, hogy ebből prefektusa kapott évi száz rajnai forintot, a többire tehát maradt körülbelül 1200. Egyéb költségek. A francia nyelv mesterének, akitől Erdődy és Mikes nagy haszonnal franciát tanultak, havi két tallért adtak. Párizsban ugyanakkor a főnemes eleinte táncot és ceremóniát tanult egy mestertől, azután pedig vívást, majd lovaglást. Ezek tanulása — mint jól ismert — hozzátartozott egy arisztokrata ifjú neveltetéséhez, sőt még a szerényebb körülmények között Leidenben tanuló Haller Gábor is tanult vívni és táncolni.108 Nem tudjuk viszont azt, mennyibe, kerültek az oktató mesterek. Sajnos Erdődy az utazások költségeit sem részletezi. Csupán annyit bizonygat, hogy nem pazarolt. Például Angliában és Hollandiában hat jezsuita társaságában utazott, akik tudják bizonyítani, hogy csak a szükséges kiadásokra költött és egy ideig még az ő részét is fizették. Zárszó Erdődy I. Györgynek a franciaországi Douaiból és Párizsból Gábor öccse számára küldött levelei egyik legkülönösebb jellegzetessége — úgyis mondhatnánk hiányossága —, hogy írójuk egy mondatot leszámítva nem ír semmit sem Douairól, sem az utazásai során tapasztaltakról. Valamiért neki egyáltalán nem számolt be sem antwerpeni, sem brüsszeli, sem németalföldi és angliai útjáról. Sajnos nem tudhatunk meg semmit a Douaiban és Párizsban tapasztalt idegen szokásokról, ételekről vagy emberekről. Miközben hosszasan foglalkozik különféle köpenyeivel, a helyi öltözködésbeli sajátosságokról nem ír. Csupán vizsgáiról és tézislapjáról tájékoztatja részletesebben öccsét, igaz ez utóbbinál hosszasan magyarázza, miért papi köntösben ábrázoltatta magát rajta. Mintha a körülötte lévő világból pusztán a hadi és a politikai helyzet lenne érdekes (ezekre mindig elveszegetett néhány mondatot, de ez is leginkább a drágaság és késlekedése magyarázataként jönnek elő), és kinti életének legjelentősebb témája a 106 Douai, 1634. április. 107 Ez talán azt jelenti, hogy havi 260 rajnai forintot fizetett, ugyanis ennyi jön ki, ha a kilenc hónapra adott összeget átlagoljuk, illetve levonjuk az említett harminc forintot. Ez pedig egy évre 3144 rajnai forintot tenne ki. Ám az adat annyira bizonytalan, hogy nem számolhatunk vele. 108 Szabó A. P.: Haller Gábor peregrinációja i. m. 27.
