Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Fazekas István: Esterházy Pál nádor és a családtörténet IV/905
fája, ahol hat generációig visszamenőleg felvételre kerültek az ősök, sőt a szív formába szerkesztett családfa két sarkában a szóban forgó családok címerei is helyet kaptak. A nádor mindkét felesége, Esterházy Orsolya és Thököly Éva leszármazási tábláját külön is összeállította.8 A genealógiák közül több, köztük a fent említett darabok is, a Trophaeumhan (1700) is felhasználásra kerültek. Mindez azonban nem elégítette ki Pál grófot. Hogy az összeállított leszármazásnak még nagyobb hitelt adjon, 1677-ben királyi privilégiumlevélben erősíttette meg azt, a nagyobb érvényesség kedvéért az oklevélre a királyi felségpecsétet függesztette.9 Esterházy Pál maga is aktívan részt vett a genealógiák kidolgozásában, ahogy azt már Galavics Géza is megállapította, azok fogalmazvány-példányait ő maga készítette el. Ezek a példányok ma az Esterházy család hercegi ágának levéltára genealógiai gyűjteményében találhatók (Repositorium 49.), ahol azonban további Esterházy Pál kezétől származó címerrajzokat és feljegyzéseket is őriznek.1 0 Családtörténeti működésének csúcsa kétségkívül az Esterházy família történetét egyedülálló módon bemutató mű, a Trophaeum Nobilissimae ac Antiquissimae Domus Esterhasianae in Très Diuisum Pai'tes... (Viennae 1700). Családtörténeti érdeklődés nemcsak Esterházyak esetében volt e korban megfigyelhető, hanem más magyar főnemesi famíliáknál is. A 17. század közepétől látványosan megélénkült a genealógiai érdeklődés, ahogy azt Bene Sándor Forstall Márk Zríny\-Stemmato gr aphiá]o. kapcsán megállapította. Bene szerint lebben az időben formálódik ki az „irodalmi családtörténet" műfaja, amely a családok valódi leszármazásával alig-alig mutat kapcsolatot. Ezeknek a munkáknak általában az volt a céljuk, hogy a família régi voltát és ezzel történeti jelentőségét bizonyítsák.11 Ettől az érdeklődéstől meg kell különböztetni, bár természetesen teljesen nem választható el a gyakorlati genealógia, a rokonsági fokok számontartása, amely a családi vagyon öröklése miatt bírt nem elhanyagolható jelentőséggel. A megerősödő genealógiai érdeklődés nem választható el a megerősödött rendi tudattól sem. A források azt mutatják, hogy a genealógiai érdeklődés divatja dél felől érte el az országot, előbb Horvátországban bukkant fel, és csak valamivel később jelent meg Magyarországon. Ezek közül a legrégebbi munka a magyar történeti irodalomban is jól ismert Marnavics Tomkó János boszniai püspök saját családjáról írott műve, amelyet Rómában nyomta-8 Ezeket a genealógiákat Galavics Géza elemezte és állította keletkezési sorrendbe. In: Főúri ősgalériák i. m. 47-49. (A/4-11), ill. Galavics G.: Die frühen Porträts der Familie Esterházy i. m. 105-124, különösen 115-118. - Éredeti példányaik az Esterházy levéltárban találhatók: MOL Esterházy Lt. P 108 Rep. 49. Fasc. A. és B. 9 1677. július 13, Bécs: MOL P 108 Rep. 49. Fasc. B. Nr. 2, ill. egy másolata az esztergomi káptalan 1678. évi hiteles átiratában a család cseszneki ágának levéltárában is található: Slovensky národny archív, Bratislava; Spolocny archív cseszneckej/cesneckej línie rodu Esterházy I. Listiny a akty podl'a elenchu J. Muraközyho z r. 1783, Fasc. A. No. 42. - Nyomtatásban megjelent: Trophaeum Nobilissimae ac Antiquissimae Domus Esterhasianae in Très Divisum Partes... Viennae 1700. Pars III. (Approbatio) Nr. 47. 10 Megtalálható például a Sadler-féle genealógia Pál által készített előképe is (Arbor genealogica inclytae familiae Esterhas ab orbe condita...): MOL P 108 Rep. 49. Fasc. B. Nr. 1. p. 10-12. 11 Bene Sándor: A Zrínyiek: egy családtörténet története. In: A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában. Szerk. Bene Sándoi - Hausner Gábor. Bp. 2007. 271-319, különösen 287-288.
