Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Fazekas István: Esterházy Pál nádor és a családtörténet IV/905
tott ki (1632).12 Magyarországon a családi múlt iránti érdeklődés a 17. század második felétől élénkült meg. Esterházy Pál közvetlen környezetében sógorát, Nádasdy Ferencet, a költő Zrínyi Miklóst és a Draskovics családot is foglalkoztatta saját családjának története.13 Esterházy Pál genealógiai érdeklődése tehát nem egyedi eset, bár e famíliák lényegesen komolyabb családi hagyományokkal rendelkeznek, mint az Esterházyak, és így Pál minden tehetségére szükség volt, hogy a valóság és a vágyak közötti különbséget kiegyenlítse. Végül az egykorú genealógiai irodalom felsorolásánál nem szabad az erdélyi Mikola László (1.665-1742) gróf nevét sem elfelejteni, aki családja utolsó tagja volt, és sok szempontból Esterházy Pál lelki rokonának tekinthető. Mikola több genealógiai munkát készített, köztük egy erdélyi családtörténetet (História genealogico Transylvanica... 1731), írt továbbá saját családjáról is egy családhistóriát (1702) és egy másikat a Kemény-famíliáról (1701).1 4 Esterházy Pál alkotása, a Trophaeum Nobilissimae ac Antiquissimae Domus Esterhasianae annyiban más, hogy az említett családtörténeteknél bonyolultabb szerkezettel rendelkezik. Buzási Enikő az alkotást, mint nemzetségkönyvet definiálta1 5 , míg Bene Sándor több gyökerét vélte felfedezni. A német nemzetségkönyv mellett kiemelte a németalföldi Mauzóleumok (köztük magyar adaptációja, Nádasdy Ferenc Mausoleums.16 ) hatását, illetve az olasz „irodalmi genealógia" befolyását.1 7 A Trophaeum valóban egyedi alkotás azzal, hogy nemcsak életrajzokat közöl az egyes családtagokról, hanem egyidejűleg ábrázolásokat is, az egészet pedig egy családi okmánytár egészíti ki számos koholt oklevéllel az 1095 és 1697 közötti időszakból, illetve négy genealógiai tábla járul még hozzá. A nagyszabású családtörténet koncepciója és szerkezete egyértelműen Esterházy Páltól származik. Ezt bizonyítja a könyv végére helyezett verseknél (Aenigma poeticum in librum) olvasható megjegyzés: „librum hunc magna labore et industria in unum collegit, composuit Celsissimus Princeps Paulus Estoras, hujus etiam aenigmatis author." A családtagok ábrázolásait Pál udvari festője, egy bizonyos Petrus készítette, akit az osztrák történész, Harald Prickler, Kristallóczy Péterrel azonosított, a metszeteket a festmények alapján két bécsi 12 Joannes Tomcus Marnavitius: Indicia vetustatis et nobilitatis familiae Marciae vulgo Marnavitiae. Romae 1632. - Marnavicsról: Galla Ferenc: Marnavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai. Bp. 1940. 13 Zrínyi Miklós számára az ír ágostonos Marcus Forstall készítette el a Zrínyi család Stemmatographiaját. Magyar fordítása megjelent: A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában i. m. 320-390. - A jogász Ladányi Ferenc a Draskovicsokról állított össze egy munkát, amelynek egyik példánya ma megtalálható az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára Kézirattárában (továbbiakban ELTE EK Kt.), Collectio Hevenesiana Tom. 70. - Nádasdy az 1660-as években intézőjével a Nádasdy és a Báthory család rokonságára gyűjtetett anyagokat, illetve anyai felmenői, a Révay család után érdeklődött. Komáromy András: Nádasdy Ferenc országbíró mint genealógus. Turul (1896) 39-41. 14 Életére 1. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I-XIV Bp. 1891-1914. VIII. 1"360-1361. 15 Buzási E.: Fikció és történetiség i. m. 412. 16 Mausoleum Regni Apostoliéi Regum et Primorum militantis Ungariae Ducum... Norimbergae 1664, vö. Cennerné Wilhelmb Gizella: Portrék az Esterházyak „Trophaeum"-ából. In: Főúri ősgalériák i. m. 74-77. 17 Bene S.: A Zrínyiek: egy családtörténet története i. m. 288.
