Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Fazekas István: Esterházy Pál nádor és a családtörténet IV/905

phaeum domus Esterhasianae... (Bécs 1700) mintáit tárta fel, hogy csak az utolsó húsz év legfontosabb eredményeit emeljük ki.4 A következőkben Esterházy Pál családja múltja feltárása, illetve megkonstruálása érdekében kifejtett működését próbálom meg bemutatni. A közlemény középpontját ezúttal azonban nem Pál nádor ismert munkája, az említett Trophaeum képezi, hanem egy eddig figyelemre nem méltatott kéziratban maradt műve, az Esterházy család hercegi ága levéltárában (Budapest) őrzött Simulacrum Pannonicae nobilitatis... című munka.5 Családja története évtizedeken keresztül foglalkoztatta Esterházy Pált, az 1660-as évektől egészen a 18. század elejéig nyomon követhető ez irányú tevékenysége. Munkássága első szakaszában, azaz az 1660-1670-es években erőfeszítései középpontjában nagyszabású, reprezentatív családi genealógia megalkotása állt. A Pál által megszerkesztett leszármazások továbbfejlesztett változatai annak a genealógiának, amelyet Balásfy Tamás boszniai püspök és pozsonyi prépost 1620-ban, tehát még Esterházy Miklós (1583-1645) életében állított össze.6

Tevékenysége eredményeképpen több nagy formátumú, reprezentatív genealógia került összeállításra. Galavics Géza és Buzási Enikő kutatásainak köszönhetően sok minden tisztázódott e családi genealógiák keletkezési körülményeiről, illetve a fentebb említett reprezentatív családtörténet, a Trophaeum keletkezéséről. Az Esterházy Pál által összeállított genealógiák közül Tobias Sadler genealógiája számít a legszebbnek és a legfontosabbnak is (1670). A nagyalakú, 103 X 73 cm nagyságú genealógia, amelynek festményváltozata a fraknói várban található, nem akármilyen céllal készült: az Esterházy család leszármazását egészen Ádámig visszaköveti.7 Ezenkívül Pál még több genealógiai összeállítást készített. Ilyen például maga és első felesége, Esterházy Orsolya egyesített család-zarándokhely emlékezete. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában 2004. május 28-szeptember 12. Szerk. Farbaky Péter - Serfőző Szabolcs. Bp. 2004. 113-124.; Uő: Die frühen Porträts der Familie Esterházy. Typen, Funktion, Bedeutung - eine Auswahl. (Ein Forschungsbericht). In: Adelige Hofhaltung im österreichischen-ungarischen Grenzraum (vom Ende des 16. bis zum Anfang des 19. Jahrhunderts). Schlaininger Gespräche 1995. Hrsg. Rudolf Kropf - Gerald Schlag. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 98.) Eisenstadt 1998. 105-124. 4 Buzási Enikő: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben. In: Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17,-szeptember 24, Szerk. Mikó Árpád - Sinkó Katalin. Bp. 2000. 411-124. 5 Magyar Országos Levéltár, Budapest (továbbiakban MOL); Esterházy család hercegi ágának levéltára (továbbiakban Esterházy Lt.) P 125, Pál nádor iratai (P 125) Nr. 11905. p. 1-190. 6 A genealógia eredeti példánya ma az Esterházy család levéltárában található. A leszármazást aláírásával is hitelesítette a püspök, kelte 1620. január 3. Pozsony. MOL Esterházy Lt. P 108 Repositorium 49. Fasc. A. Nr. 2. (továbbiakban P 108 Rep.) A forrást említi: Berényi László: Domini de Salamon-Watha dicti Zyrház de Genere Salamon. Der Ursprung der Familie Esterházy und ihre frühneuzeitliche Geschichte. In: Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten und Mäzene. Katalog der Ausstellung der Republik Österreich, des Landes Burgenland und der Freistadt Eisenstadt „Die Fürsten Esterházy". Eisenstadt, Schloss Eszterházy 28.4. bis 31.10.95. Hrsg. Jakob Perschy - Harald Prickler. (Burgenländische Forschungen, Sonderband XVI.) Eisenstadt 1995. 19-46. 45.: 2. jegyz. 7 MOL Esterházy Lt. P 108 Rep. 49. Fasc. B. Nr. 1. pag. 4., 5., 6. - Első reprodukciója: Galavics Géza: Barokk családfák és ősgalériák. In: Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. Katalógus. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. Szerk. Buzási Enikő. Bp. 1988. 22-25., 47-48. (A 5) 29. tábla - A festményváltozat reprodukciója: Bollwerk Forchteinstein. Katalog der Burgenländischen Landesausstellung 1993. Hrsg. Michael Jakob Perschy. (Burgenländische Forschungen, Sonderband XI.) Eisenstadt 1993. 114.