Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja IV/883

Dominkovits Péter GRÓF ESTERHÁZY LÁSZLÓ, SOPRON VÁRMEGYE FŐISPÁNJA1 Bevezetés Az Esterházy család 17. századi történetére tekintve leginkább a két nádor, a család főnemességbe emelkedését, országos méltóságokhoz jutását, illetve a vagyoni és birtokhálózat alapját megteremtő Esterházy Miklós (1583-1645),2

illetve az e pozíciókat nemcsak megtartó, de kiterjesztő Pál (1635-1713)3

személye és tevékenysége állt elsősorban az utóbbi évtizedek kutatói érdeklődésének középpontjában. A tárgyalt időszakra vonatkozó történetkutatásban egyrészt elsősorban e két személy pályaívével és tevékenységével kapcsolatban jelentek meg összefoglalások és résztanulmányok,4

másrészt egy tematikus vizsgálat keretében az Esterházy család 17. század közepi házassági politikája,5

illetve komplexitásra törekvő család- és birtoklástörténeti-birtokigazgatási összegzések készültek el.6

A megújult kutatás közepette más családtagok is a társadalom- és politikatörténeti vizsgálatok látókörébe kerültek. A teljesség igénye nélkül csak jelezném az Esterházy Miklós apjára, Esterházy Ferenc (1532-1604) pozsonyi 1 A dolgozat a 2008. szeptember 30-án, Szalónakon (Stadtschlaining, A) a „Graf Ladislaus Esterházy, Obergespan des Komitats Ödenburg/Sopron" címmel tartott előadás magyar nyelvű, átdolgozott változata. Ezúton köszönöm meg Pálffy Gézának tanácsait és adatait. 2 Monografikus jelleggel: Péter Katalin: Esterházy Miklós. (Magyar História sorozat) Bp. 1985.; István Hiller: Palatin Nikolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625 bis 1648. (Esterházy-Studien 1.) Wien-Köln-Weimar 1992. 3 A korábbi kutatásokat is összefoglalva: Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége. (1681-1713). (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III.: Hatóság- és hivataltörténet 10.) Bp. 1991. 4 A korábban jelzett összefoglalások mellett 1. pl. Hiller István: Magyar nádorválasztás és európai politika. Az 1625. évi soproni országgyűlés nemzetközi diplomáciai vonatkozásai. Soproni Szemle 43. (1989: 1. sz.) 59-70.; Horn Ildikó: Esterházy Pál Itinerarium in Germaniam, 1653. Sic itur ad Astra (1989: 2-3. sz.) 21-49.; Hiller István: Az ajándékozás Esterházy Miklós nádor politikai gyakorlatában. Aetas (1992: 3. sz.) 19-27.; S. Lauter Éva: Nádori reprezentáció a XVII. században, uo. 5-18. 5 Fejes Judit: Az Esterházyak házassági politikája 1645 után. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. „adott Isten hozzánk való szeretetéből ... egy kis fraucimmerecskét nekünk". Szerk. Péter Katalin. Bp. 1996. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 19.) 115-166. 6 Két reprezentatív kötet: Bollwerk Forchteinstein. Katalog der Burgenländischen Landesausstellung 1993. Hrsg. Michael Jakob Perschy. (Burgenländische Forschungen, Sonderband XI.) Eisenstadt 1993.; Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten und Mäzene. Katalog der Ausstellung der Republik Osterreich, des Landes Burgenland und der Freistadt Eisenstadt „Die Fürsten Esterházy". Eisenstadt, Schloss Eszterházy 28.4. bis 31.10.95. Hrsg. Jakob Perschy - Harald Prickler. (Burgenländische Forschungen, Sonderband XVI.) Eisenstadt 1995. A birtoklástörténetre legújabban: Felix Tobler: Die Fürst Esterházyschen Herrschaften des burgenländisch-westungarischen Raumes und ihre Zugehörungen vom 17. bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts. (Supplement zu den Burgenländischen Heimatblättern) Eisenstadt 2005.