Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja IV/883
alispánra,7 illetve a Miklós nádor halála (1645) után a családi vagyonra vigyázó, a família ügyvédjeként is számon tartott Esterházy Farkasra (1615-1670) irányuló kutatásokat.8 Az egykorú magyar arisztokrácia vizsgálatának részeként az Esterházy család felemelkedésének, Esterházy Miklós karrierjének társadalmi kapcsolathálózatba ágyazott komparatív társadalomtörténeti elemzése is elkészült.9 Paradoxonnak is tűnhet, de Esterházy Miklós nádor második házasságából született legidősebb fiának, Lászlónak a neve legtöbbször mártírhalála miatt, a főúri gyászszertartásokat, funerális kultúrát és reprezentációt vizsgáló kutatások során kerül elő.1 0 O tehetségének, apjától örökölt, jól felkészült környezetének — így az idősebb családtagoknak (Esterházy Dániel és Farkas) és vezető familiárisoknak (pl. Aszalay István, Eörsy Zsigmond, Kürtössy György vagy Rauch Dániel) — köszönhetően nemcsak családja érdekeinek, pozícióinak, vagyonának a védelmét kellett, hogy vállára vegye, de fiatalkora ellenére, úgy tűnik, teljes jogú partnere is tudott lenni a Miklós nádor politikáját folytató ún. „Esterházysták" arisztokrata csoportjának, például az e kör élére álló, kamaraelnök (1625-1646), országbíró (1646-1649), majd nádor (1649-1653) Pálffy Pálnak vagy Batthyány I. Ádám dunántúli főkapitánynak (1633-1659).11 Az alábbi dolgozatban az életút egyes állomásait felvillantva Esterházy Lászlóról elsősorban mint Sopron vármegyei főispánról szólnék, elsősorban abban a reményben, hogy ezáltal személye, tevékenysége és kapcsolatrendszere további kutatásának fontosságára felhívjam a figyelmet. Életrajzi vázlat Esterházy Miklós nádor és második felesége, Nyáry Krisztina házasságából, 1626. január l-jén született Esterházy László.1 2 A családjától gyakran távol 7 Berényi László: Esterházy Ferenc alispán. Turul 73. (2000: 3-4. sz.) 93-96. 8 Berényi László: Emlékezés egy elfelejtett Esterházyra. Turul 66. (1993: 3. sz.) 25-28. 9 L. Pálffy Géza e számbeli tanulmányát, ill. rövidebb német változata: Uő: Der Aufstieg der Familie Esterházy in die ungarische Aristokratie. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. 28. Schlaininger Gespräche. Hrsg. Wolfgang Gürtler - Martin Krenn. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 128.) Eisenstadt 2009. 301-334. 10 Ez ügyben további vizsgálatokat indukáló, alapvető összegzés: Szabó András: Végtisztesség. A főúri gyászszertartás mint látvány. Bp. 1989. Egy kivétel a jelzett tendenciából: Fejes J.: Az Esterházyak házassági politikája i. m. 115-166. 11 Az „Esterházysták" fogalomra és a politikai körre: Péter K.: Esterházy Miklós i. m. 168-184., a tisztségekre Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai 1526-1848. Bp. 1988. 70., 72., 110. és Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. Történelmi Szemle 39. (1997: 2. sz.) 269-270. A kapcsolatrendszere: S. Lauter Éva: Pálffy Pál nádor levelei (1644-1653). Pálffy Pál levelei Batthyány Ádámhoz és Borbálához. (Régi magyar történeti források 1.) Bp. 1989.; Anna Fundárková: Tajny radca Pavol Pálfi. In: Pálfiovci v novoveku. Vzostup vyznamného uhorského sl'achtického rodu. Ed. Anna Fundárková - Géza Pálffy. Bratislava-Bp. 2003. 47-62. és Uő.: Ein ungarischer Aristokrat am Wiener Hof des 17. Jahrhunderts. Die Briefe von Paul Pálffy an Maximilian von Trauttmansdorff (1647-1650). (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien 1.) Wien 2009. XV, XXVIII., XLIII-XLIV, 73., 75-78. 12 Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Bp. 1901. 107.; Uő: Az Eszterházy család és oldalágainak leírásához tartozó oklevéltár. Bp. 1901. 207-208.: Nr. 107. Nyáry Krisztina családi feljegyzései.
