Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
5. táblázat: A 17. századi nádorok és több kiemelkedő főméltóság hivatali karrierje13 7 R P B Á Cs L Z M N F T Gy F Zs T Sz E M D J P P W F E P Ház. ? 22/45 24 27/32 21 18/25 20/33/? ? 29/41 19 37 ?/40 20/47 Gróf . 20 ca.40 . 39 . 43 32 42 41 H: 52 Kam. 22 20 ca.30 17 21 . 39 39 22 ca.30 41 20 TiTa . 40 39 42 53 46 43 43 54 50 44/46 Főls 21 -40 25 14 17 27 38 34 18 49 54 17 KiTa 25 23 30 28 22 31 34 42 35 31 33 ? 20 OFőM 29 30 38 28 23 32 39 42 35 36 33 [43] 26 K/VFk 23 28 [41] 35 44 43 39 36 43 33 Nádor . 42 53 46 42 43 57 50 46 t 40 49 59 44 48 49 56 49 62 45 61 62 78 Mindezt jól igazolja, hogy a 16-17. századi palatinusok közül (1. a 3. táblázatot) a nádorságot kivéve Esterházy Pál szerezte meg legfiatalabban az összes fontos magyarországi tisztséget, a főispánságtól egészen a végvidéki generálisságig. 33 esztendősen már mindazon tisztségeknek birtokában volt, amelyekről atyja ugyanennyi idősen, friss báróként még csak álmodozott. Ám ha 1609 utáni nádortársai mellett az említett öt kiemelkedő személyiséggel is összevetjük (1. ismét az 5. táblázatot), Pál nádor karrierje még ekkor is önmagáért beszél. Nincs ugyanis egyetlen olyan tisztség, amelynél a 13 összemért személy közül ne kerülne be a posztot legfiatalabban elnyerő három arisztokrata közé. S jóllehet Zrínyi Miklós nála fiatalabban lett kamarás, Nádasdy Ferenc pedig országos főméltóság és titkos tanácsos, Esterházy a 17. században elsőként szerzett Magyarországon német birodalmi hercegi címet,138 nádori posztját pedig összes kora újkori elődjénél, így apjánál is jóval hosszabb ideig töltötte be. Miklós nádor alapozásának tehát Pál fia méltó és sikeres folytatója lett. Ezt összességében jól szimbolizálja, hogy 1712 májusában III. Károly pozsonyi koronázási lakomáján már 11 Esterházy kapott szerepet. Pál nádor az uralkodói asztalnál ült, Mihály fia a magyar királyi udvarmester előkelő posztján intézkedett, idősebb István nevű rokona saját pohárnoka volt, a 30 étekfogó egyhatod.át pedig — miként 1638-ban — a család különböző ágaiból újra öt Esterházy-fiú adta, miközben a tíz országzászlóval bevonuló arisztokrata-ifjak között a család különböző ágaiból három további Esterházy-fiú lépdelt.139 A Pozsony megyei köznemes 1613 tavaszi egyszerű étekfogósága és bárói címszerzése után csaknem kereken egy évszázaddal mindez nehezen felülmúlható teljesítmény volt. bíró politikusi pályaképe (1655-1666). Doktori disszertáció. ELTE BTK Történeti Doktori Iskola. Bp. 2005. (Köszönöm Torna Katalinnak, hogy értekezését használhattam.) 137 A táblázatban alkalmazott rövidítések: R P = Rákóczi Pál, B Á = Batthyány Ádám, Cs L = Csáky László, Z M = Zrínyi Miklós, N F = Nádasdy Ferenc, T Gy = Thurzó György, F Zs = Forgách Zsigmond, T Sz = Thurzó Szaniszló, E M = Esterházy Miklós, D J = Draskovics János, P P = Pálffy Pál, W F = Wesselényi Ferenc, E P = Esterházy Pál, ill. Ház. = házasság, Kam. = császári kamarás, TiTa = titkos tanácsos, Főls = főispán, KiTa = (magyar) királyi tanácsos, OFőM = országos főméltóság, K/VFk = kerületi/végvidéki főkapitány; H = birodalmi herceg. 138 MOL, P 108, Rep. 2-3. Fasc. G. Nr. 93., vö. Die Fürsten Esterházy i. m. 265-266.: Nr. V/11. 139 Pálffy G.: Koronázási lakomák i. m. 1096. és Kovachich, M. G. \ Solennia inauguralia i. m. 144.
