Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
tánysága mellett — külön kiemelte, hogy testvérei közül nemcsak egyedül szeretne a nagyságosok rendjébe tartozni.12 1 Az Esterházy-testvérek 1619. március 23-án kelt bárói diplomája Miklós esetében már több tisztében teljesített szolgálatára hivatkozott.12 2 O ugyanis a tisztségszerzés terén is csaknem páratlan dolgot vitt véghez: 1617 és 1625 között minden meghatározó magyarországi tisztség birtokába jutott. 1617. október 6-ától már nemcsak Mágochy Ferenc egykori feleségét, hanem beregi főispánságát is bírta. Az igazi kiugrást végül az 1618. esztendő hozta meg: március 7-étől Esterházy királyi tanácsos, az uralkodó-koronázás másnapján (júl. 2.) már országos főméltóság (magyar királyi udvarmester) volt, mely tisztségeihez az év végén (dec. 14.) még a zólyomi főispánságot is megszerezte. Belpolitikai pozícióját az elkövetkező esztendőkben Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek (1613-1629) a Magyar Királyság ellen indított hadjáratai idején különféle diplomáciai és katonai szolgálatokkal erősítette, melyeket büszkén emelt ki utóbb említett grófi oklevele is. 1619-162l-ben több alkalommal volt királyi biztos a fejedelemmel folytatott tárgyalásokon (Nagykárolyban, Hainburgban, Nikolsburgban stb.), de hadaival szemben lovaskapitányként is aktív szerepet vállalt országa és persze saját birtokai védelmében.123 Az 1622 nyári soproni diétán Esterházy már II. Ferdinánd kamarása lett,12 4 s bár a nádorválasztáson Thurzó Szaniszlóval szemben alulmaradt, augusztus 4-én már a Magyar Királyság második főméltósága, országbíró volt. Sőt, néhány nappal később (aug. 7.) egyúttal végvidéki generális is lett, ráadásul a Bethlen elleni védekezés és egyúttal a saját birtokai szempontjából is legfontosabb bányavidéki végeken.125 Közel 40 esztendősen tehát a magyar állam irányításának szinte minden területén meghatározó pozíciókkal bírt, talán még jelentősebbekkel, mint egykoron apja befolyásos mágnás-patrónusai. A csúcsot 1625. október 25-én a nádori cím jelentette, amelyhez hamarosan (1626. jan. 1.) még a soproni főispánság is társult, melyet a Dersffy Orsolyával kötött házasság már jelentős mértékben előkészített, hiszen ennek révén Esterházy Miklós a megye egyik legnagyobb birtokosa lett. Esterházy tehát pusztán nyolc esztendővel első országosan is jelentősebb tiszte (a beregi főispánság) után már nádor volt. Ez 1618 után valóban üstökösszerű karriert jelentett, és rendkívüli tehetségről, alkalmazkodó képességről és persze ambícióról tanúskodott. Pályája e szakasza ugyanakkor alapvetően különbözött a felemelkedése megalapozásában fontos szerepet játszó rokonaiétól. 121 „ne itaque illa [ti. Magnificentiae titulus et praerogativa] in me unico inter fratres meos carnales diutius redundare videatur." SNA Esterházy cseszneki ág lt., Fasc. A. Nr. 66. (dátum nélkül, de feltehetően 1618-1619 fordulója körül) 122 Uo. Fasc. A. Nr. 14. (eredeti) 123 Minderre részletesen 1. Szalay L. - Salamon F.: Galantai gróf Eszterházy Miklós i. m. I. 58-326. 124 ÖStA HHStA Hofarchive, Oberstkämmereramt Reihe F. C 1. fol. 11. 125 ÖStA KA Sonderreihe des Wiener Hofkriegsrates, Bestallung-Protokoll Bd. 1. 1622: p. 4., ill. uo. Bestallungen Nr. 963. (aug. 18., Gehorsambrief), vö. még Szalay L. - Salamon F.: Galantai gróf Eszterházy Miklós i. m. I. 317-319.
