Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
elnyerése, sőt egyáltalán betöltése rendkívül sok tényező függvénye volt. A politika gyakorta kegyetlen világában pedig amúgy sem elsősorban az vagy nem csak az számított, ki honnan érkezett, hanem hogy hova és milyen életkorban jutott el. így a jövőben magunk elsősorban a különféle arisztokrata-karriertípusokat szeretnénk még alaposabban rekonstruálni, illetve sikereik okait vagy éppen kudarcait nyomon követni. 4. táblázat: A 16-17. századi homo novus-nádorok és Pálffy Miklós hivatali karrierje Nádasdy Tamás Illésházy István Esterházy Miklós Pálffy Miklós házasság (a megadott életkorban) 37 31/40 29/41 31 bárói cím 46 30 29 grófi cím [43] . 43 -főispán 39 11 34 28 magyar királyi tanácsos 37 [?] 35 30 országos főméltóság 38 áfi 35 29 kerületi/végvidéki főkapitány 39 64 39 32 nádor 56 01 42 t 64 68 62 48 Esterházy Miklós karrierje bizonyos szempontból mégis valóban egészen rendkívülinek tartható. Ha nem is az övé volt a 16-17. század leggyorsabb karrierje, abban bizonyosan az elsők között áll, hogy bárói címének megszerzése után alig egy bő évtized alatt a Magyar Királyság első világi méltóságába jutott. Noha ennek részletei többnyire ismertek, az általunk vizsgált „tőketípusok" rendszerében és több eddig ismeretlen adattal kiegészítve mégis érdemes összegezni Esterházy 30. születésnapja után felgyorsult pályafutását. 13 esztendővel bárói címszerzését követően Esterházy már minden olyan titulussal bírt, amely egy nagyúr számára Magyarországon egyáltalán megszerezhető volt. 1618. július l-jén II. Ferdinánd királykoronázásán a bárók közül elsőként ütötték arany sárkány tús vitézzé,12 0 1626. augusztus 10-én pedig már grófi címéve 1 büszkélkedhetett. A 17. században német mintára meghonosodott címet — Thurzó György (1606), Bánffy Kristóf és Homonnai Drugeth János (1622), majd Bethlen István (1623) után — eddigi ismereteink szerint ötödikként ő nyerte el. 1628. július 20-án pedig már az Aranygyapjas Rend lovagja is volt. S ami Pálffy Katának korábban nem sikerült, azt 1619 tavaszára már elsősorban maga érte el testvérei (Gábor, Dániel és Pál) számára. A bárói címre ajánlva őket — Pál érsekújvári hadnagysága és a cseh felkelők elleni lovaskapi-120 Kouachich, M. G.: Solennia inauguralia i. m. 74., 83.
