Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853

Bár a részleteket sajnos mind a mai napig nem ismerjük, 1613. április 10-én Esterházy Miklós a pozsonyi diéta alatt elnyert oklevelével bekerült a magyar arisztokráciába. A bárói diploma azonban — ezt kifejezetten hangsúlyozni szükséges — csakis neki és utódainak szólt, azaz testvéreire nem vonatkozott. Pálffy Katának és patrónusainak unokaöccsei közül tehát pusztán Miklós felemelése sikerült. Ehhez meghatározó támogatást nyújthatott az új nádor, Thurzó György, akinél az idő tájt Miklós testvére, Farkas szolgált, és akit Illésházy oldaláról maga Miklós is biztosan jól ismert. Ezt, illetve bizalmas jellegű kapcsolatukat igazolja Esterházy 1612 nyarán Thurzónak írott három levele. Ezek egyikében magát a nádor szolgájának nevezte („én is Nagyságodnak egyik szolgája lévén"), másikban a nádor „atyai jóindulatáért" örök szolgálatait ajánlotta („hozzám nyújtott kegyelmes jó akartjáért teljes életemben szolgálni is akarok Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak"), a harmadikban pedig részletesebben beszámolt a felső-magyarországi rendek június közepi kassai gyűlésének őt érintő végzéséről és Mágochy Ferenc országos jelentőségű iratainak a nádor és az ország számára történő megőrzéséről.10

1 Miklós bárói címszerzésében az evangélikus nádor és a rokon arisztokrata nagyasszony mellett valószínűleg még több főúr és főpap is szerepet játszott. Ezt feltételezhetjük a mélyen katolikus Erdődy Tamás horvát-szlavón bánról és a döntéshozatalban meghatározó szereppel bíró Lépes Bálint kancellárról (1608-1623) és nyitrai püspökről (1608-1619) is. Míg ugyanis az előbbi Pálffy -akkal és az Illésházyakkal egyaránt szorosabb rokonságban és jó viszonyban állt, addig az utóbbi 1612 nyarán nagy örömmel fogadta a 16. század végén az elsők között katolizált köznemes Mágochy Ferenc özvegyével való eljegyzésének hírét.10

2

De ugyanez majdnem biztosan elmondható a protestáns Batthyány Ferencről is, vele ugyanis néhány esztendővel később a katolikus Esterházy már különösen meghitt kapcsolatban állt.10

3 A Pozsony megyei jómódú köznemesi csoportból harmadikként tehát Esterházy Miklós lett mágnás és így a magyar főrendiház tagja. A 16. század végének ugyanezen körből származó két új bárói családja, a Pálffy és az Illésházy így mentette át két valamivel régebbi, ugyancsak rokon mágnásfamília (a Dersffy és a Mágochy) vagyonát és befolyását patronáltjuk, Esterházy Ferenc pozsonyi alispán szerencsés házasságú fia számára. Esterházy Miklós a magyar nádorok sorában: egyedülálló karrier? Az 1613 tavaszi pozsonyi országgyűlésen Esterházy bárói címének az éles szemű politikusok számára már volt egy szimbolikus előjele. II. Mátyás felesé-101

Az említés sorrendjében: SA Bytca, OK TK Inv. c. 162. 1612. aug. 16., júl. 19. és aug. 9., Rákosi kúria (Bereg m.) 102

„Tegnap megént Daróczi uram leveléből értettem, Mágochyné asszonyomnak Esterházy Miklós uramhoz való férjhez menetelét. Szerencséltesse Isten őket és adja lölköknek idvösségére." Literátor-politikusok levelei i. m. 208.: Nr. 131. (1612. jún. 25., Frankfurt). A korai katolizálásokra 1. Lukács László - Antal Molnár: A homonnai jezsuita kollégium (1615-1619). In: Molnár Antal. Lehetetlen küldetés? Jezsuiták Erdélyben és Felső-Magyarországon a 16-17. században. (TDI Könyvek 8.) Bp. 2009. 97-99. 103

Péter K.\ Esterházy Miklós i. m. 156-159.