Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
emlegetett Dersffy István volt, kinek húgát (Zsófiát) — mint említettük — Pálffy Miklós és Kata édesatyja (Péter) vette feleségül, özvegyét (Erdődy Annát) pedig Illésházy István. Pálffy Kata és Illésházy István házassága, majd az utóbbi bárói címe döntő fordulatot hozott az 1613. évi diplomában említett Esterházy Ferenc pozsonyi alispán számára is. Noha Esterházy és Illésházy már az 1560-as évek közepétől sógorok voltak, e házasság révén a mintegy 50 esztendős alispán az 1580-as évek végére már a régió két felkapaszkodott arisztokratájának lett közeli rokona. Az egykori előkelő köznemesi csoport rokoni és mindennapos kapcsolatrendszere ezzel tetemesen felértékelődött, ami jelentősen megváltoztatta mind Esterházy, mind családja lehetőségeit. Pálffyhoz és Illésházyhoz hasonlóan persze Esterházy Ferenc is igyekezett kihasználni a Pozsony megyei nemesség számára megnyílt új lehetőségeket. S noha hármójuk közül ő volt a legidősebb, vagyoni helyzetét és rokonságát tekintve neki volt a legnehezebb útja. Bár ifjúkoráról szinte semmit sem tudunk, bizonyosan hosszabb ideig járt iskolába. Erre utal, hogy újonnan előkerült magyar nyelvű, saját kezű levelezése szerint kiválóan birtokában volt az írástudásnak.54 Betűi szépen formáltak, írása gyakorlott kézre vall, és a magyar nyelvet is ékesen használta.5 5 Ugyanezt igazolja az is, hogy fiait is taníttatta: a fiatalon elhunyt János például a Selmecbányái városi iskolába, a századvégen katolizált Miklós pedig a sellyei jezsuita kollégiumba járt.5 6 Sőt Ferenc felismerte a nyelvtudás jelentőségét is. Noha maga feltehetően csak magyarul és latinul tudott, János fia halálakor külön kiemelte, hogy ő már „az német nyelvet is jól tudta".5 7 Levelezése alapján pedig azt a feltételezést is megkockáztathatjuk, hogy ifjúkorában hosszabb ideig vármegyei szolgálatban állt, hiszen utóbb teljesen otthonosan mozgott a vármegye bonyolult igazgatási és igazságszolgáltatási ügyeiben. Ez időben szerezhette széleskörű gyakorlati jogismeretét, leveleiben ugyanis magától értetődően magyarázta „az ország törvényét".5 8 Esterházy számára komoly előrelépés lehetett, hogy 1571-ben Verancsics Antal esztergomi érsek (1569-1573) legelőkelőbb familiárisainak sorába került.5 9 Míg Illésházy a végvári és a kamarai, Pálffy pedig a bécsi udvari szolgálatot választotta, ő a magyar katolikus egyház vezetőjének udvartartásban igye-54 Pálffy Miklóshoz (1585-1592): SNA ÚPA Arm. I. Lad. 3. Fasc. 8. Nr. 8/a-s.; Révay Mihályhoz és Bakics Annához (1581-1588): SNA Spolocny archív rodu Révay (a továbbiakban SAR), Korespondencia, Michal Révay fol. passim. 55 Egy érzékletes példa: „Jobb volna véget vetni minden zűrzavarnak, mert itt ez világon csak óráig, szempillantásig vagyunk. Procuratort nem tudok kegyelmednek nevezni, mert látja Isten, elfogyott, megholtak; az kik vannak, bizony én azokra dolgomot nem bíznám. Jokosytot mi főnek tartjuk itt, mint az vakok között, hogy az félszemű király." Uo. fol. 440. (1588. nov. 28., Galánta, Bakics Annának) 56 János: SNA ÚPA Arm. I. Lad. 3. Fasc. 8. Nr. 8/h. (1585. nov. 11., Galánta); Miklós: Péter K.\ Esterházy Miklós i. m. 60-64.; Berényi L.: Esterházy Miklós fiatalsága i. m. 24-25. 57 SNA ÚPA Arm. I. Lad. 3. Fasc. 8. Nr. 8/i. (1585. dec. 23., Csenke) 58 SNA SAR Korespondencia, Michal Révay fol. 441-442. (1585. nov. 13., Galánta) és fol. 445. (1588. dec. 7, Galánta) 59 Eszterházy J.: Eszterházy-oklevéltár i. m. 257-259.: Nr. 125., ill. újabban Gál-Mlakár Zs.: Adatok i. m. 311.
