Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
úr bámulatos teljesítményt nyújtott.50 A központi hatalom általi meghurcoltatás szimbolikus figurájaként hosszú pályafutása során szerzett sokrétű tapasztalati és karriertőkéjét komoly eredménnyel kamatoztatta. Az evangélikus nagyúr két táborra szakadt arisztokrata-társaival, leginkább a béke megteremtésében ugyancsak döntő szerepet játszó Thurzó Györggyel, ugyanúgy megtalálta a hangot, mint a protestáns köznemesség legfőbb képviselőivel vagy a végvári katonasággal. Bár a hajdúk egy része „német gyomrú"-nak gúnyolta, elévülhetetlen szerepe volt abban, hogy Bocskai Istvánt egy török vazallus új magyar királyság létrehozásától visszatartsa. A Magyar Királyságban 1606-1608-ban bekövetkező hatalmi átrendeződésnek így lehetett egyik fő nyertese. A világi elit és a protestáns köznemesség megerősödését kiválóan szimbolizálta, hogy 1608 őszén egy elsőgenerációs, ráadásul evangélikus arisztokrata lett Magyarország nádora. Két mágnás szolgálatában: Esterházy Ferenc szerepe családja felemelkedésében Joggal merül fel a kérdés, miért szóltunk ennyire részletesen Pálffy és Illésházy karrierjéről. Erre maga Esterházy Miklós adja meg a választ. 1613. április 10-én kelt, ritkán idézett bárói diplomája — melyhez a kor gyakorlata szerint vagy maga, vagy valamelyik patrónusa adott a Magyar Udvari Kancelláriának „háttéranyagot" — családja kapcsán két dolgot emelt ki. Egyrészt apja, Ferenc sok esztendőn át betöltött Pozsony vármegyei alispánságát, másrészt nádor-nagybátyja, Illésházy István szolgálatait.5 1 S noha — mint közismert — bárói címszerzésében 1612 novemberében kötött, rangján felüli házassága Mágochy Ferenc fiatal özvegyével, Dersffy Orsolyával óriásit nyomot a latban, a bárói diploma mégsem túlzott. Már csak azért sem, mert az Illésházyra való utalás még Esterházy előmeneteli, ám kétségkívül szerelmi házassága52 kapcsán is találó volt, még ha konkrétan természetesen nem is erre utalt. Bár nagybátyjánál két esztendővel fiatalabban (29 évesen), ám Esterházy is ugyanúgy ura és felettese ifjú özvegyét vette el, mint egykor Illésházy. S jóllehet az utóbbi özvegye, Pálffy Kata 1612 nyarán igencsak rosszallóan dorgálta meg esküvőjére lelkesen készülődő, még köznemes unokaöccsét,53 erre kevés oka lehetett. Mint láttuk, férje (Krusics János) halála után maga is meglehetősen gyorsan kötött házasságot Illésházyval, amely lehetővé tette birtokai megőrzését, új férjét pedig az arisztokráciába juttatta. Ráadásul Dersffy Orsolya mind a Pálffyak, mind Illésházy ha nem is vér szerinti, mégis közelebbi rokona volt. Nagyapja a sokat 50 Uo. és Pálffy G.: Szent István birodalma i. m. 323-352. Illésházy ekkori szerepéről maga Esterházy Miklós is elismerően vélekedett: „Vajon az elmúlt, országunknak nagy veszedelmes háborújában ki szolgála többet az én nemzetemnek szegény nagy jó emlékezetű Illyésházy Istvánnál?" Szalay L. - Salamon F.: Galantai gróf Eszterházy Miklós i. m. I. 88. 51 „quod ad genus tuum attinet, te ex honesta et nobili Ezterhasiorum familia oriundum, patrem in comitatu Posoniensi per complures annos vicecomitis officio functum, et Spectabilem ac Magnifïcum quondam Comitem Stephanum de Illieshaza, palatinali dignitate alias clarum et de Patria Sacraque eiusdem Corona, multis rationibus benemeritum, avunculum habuisse..." MOL, A 35, Magyar kancelláriai levéltár, Conceptus expeditionum 1613: Nr. 78., vö. még Péter K.\ Esterházy Miklós i. m. 36-37. 52 E fogalmakra újabban 1. Péter K.: Házasság i. m. 141-160. 53 Eszterházy J.: Eszterházy-oklevéltár i. m. 250.: Nr. 122.
