Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
vai: „Az kegyelmed dolga az én dolgom is."41 Mindezek ismeretében érthető, hogy 1596 tavaszán Pálffy végrendelete egyik végrehajtójának is Illésházyt jelölte ki,4 2 aki azután fiatalon elhunyt sógora 1600. május végi díszes pozsonyi temetésén annak holtteste mögött is elsőként vonult.4 3 Az viszont külön figyelmet érdemel, hogy a katolikus nagyúr számos gyermekének — köztük a későbbi nádornak, Pálffy Pálnak is — az evangélikus sógor, Illésházy volt az egyik keresztapja.4 4 A rokoni és bizalmi kapcsolatok tehát felülírhatták a felekezeti különbségeket. A bárókká lett sógorok kapcsolata az együttműködés mellett egymásrautaltság is volt - még ha elsősorban az idősebb Illésházy oldaláról is. O gyakran kérte Pálffy ajánlásait különféle ügyeiben,4 5 majd aggódott a hosszú török háború kellős közepén esztergomi főkapitányi posztja miatt. Sőt az egykori lévai huszárkapitány egy ízben még azt is papírra vetette Pálffynak, hogy „itt kinn többet segíthet kegyelmed Isztergamnak, hogy nem, ha bele rekeszkedik."4 6 Ekkor persze nemcsak a Magyar Királyság közjavára, hanem saját magára is gondolhatott. Kétségkívül koncepciós jellegű, nevezetes hűtlenségi pere (1601-1603)47 idején az 1600 tavaszán elhunyt Pálffy segítségére égető szüksége lett volna -mint utóbb (1605 nyarán) ezt maga is elismerte: „szegény Pálffy uram és Nádasdy Ferenc ha éltek volna [...], erre ez mi szegény hazánk, sem mi magunk nem jutottunk volna."4 8 így amikor Illésházy kényszerű lengyelországi száműzetése idején, 1604-ben elhunyt Esterházy Ferenc, még mindig aligha hitte volna bárki, hogy az Illésházy és az Esterházy család két évtized alatt két nádort ad a Magyar Királyságnak. Fél évtizeddel bukása után Illésházy mégis a csúcsra ért. Ebben a kora újkori magyar történelem egyik legkülönlegesebb eseményének, Bocskai István sokszínű felkelésének (1604-1606) volt maradandó szerepe.4 9 Ennek hiányában Illésházy bizonyára sohasem lett volna Magyarország nádora. A felkelés és az országos belháború lecsendesítése idején, 1605-1606-ban azonban az öreg nagy-41 Uo. Nr. 8/65. (1599. aug. 28., Bazin), vö. m ég Károlyi Á: Illésházy István hűtlenségi pöre i. m. 18-19., 23-24. 42 Jedlicska P: Adatok i. m. 598.: Nr. 933. (1596. ápr. 30., Pozsony) 43 Uo. 734-735.: Nr. 1150. 44 Gr. Illésházy István nádor följegyzései i. m. VII-VIII. (Márk, 1585; István, 1587; Katalin, 1590; Pál, 1592; Miklós, 1593 és Mátyás, 1594) 45 L. pl. SNA ÚPA Arm. I. Lad. 3. Fasc. 10. Nr. 8/58. (1599. máj. 4, Trencsén) és Nr. 8/63. (1599. júl. 23., Rózsahegy) 46 Uo. Nr. 8/65. (1599. aug. 28., Bazin) 47 Károlyi A.: Illésházy István hűtlenségi pöre i. m., ill. újabban vö. még Péter K. \ Illésházy Istvánról i. m. 142-158. 48 Literátor-politikusok levelei Jenei Ferenc gyűjtéséből (1566-1623). Sajtó alá rend. Jankovics József. (Adattál- XVI-XVTII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 5.) Bp.-Szeged 1981. 27.: Nr. 18. (1606. aug. 24., Nagyszombat), vö. még egy hasonló utalás: Pálffy Kata leveleskönyve. Iratok Illésházy István bujdosásának történetéhez 1602-1606. Sajtó alá rend. Ötvös Péter. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 30.) Szeged 1991. 93.: Nr. 13. (1604. jún. 26., Skawina) 49 A felkelés a korábbiaknál részben újabb szempontú értelmezése Pálffy Géza: Szabadságharc volt-e Bocskai István mozgalma? In: Tanulmányok Bocskai Istvánról i. m. 187-203. és Uő: Győztes szabadságharc vagy egy sokféle sikert hozó felkelés? A magyar királysági rendek és Bocskai István mozgalma (1604-1608). (Századok Füzetek 3.) Bp., 2009.
