Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801
esetében is tette — leszármazását és vele együtt bujáki uradalmának öröklését a nevezett családokra ezúttal is női ágon vezette vissza. Ebben az esetben ugyan nem tudott 15. század eleji elődöket felmutatni, de talált olyan személyt az említett famíliák tagjai között, akiktől kezdve az Esterházyak akár több évszázados birtoklását Buják uradalmában igazolni lehetett. Ez a személy Rozgonyi István volt, akivel a nádor 1492-ben férfiágon „kihalatta" a Rozgonyi famíliát. 1492-ben ugyan valóban elhunyt egy Rozgonyi István, a család magvaszakadása azonban több mint három évtizeddel később, 1523-ban egy másik Rozgonyi Istvánnal következett be.17 4 A nádor vagy nem tudta, vagy nem akarta tudni, hogy a Rozgonyiak a jelzett esztendőben még nem haltak ki férfiágon, mindenesetre az 1492. esztendő — mint alább látni fogjuk — egyértelműen tudatos választás volt részéről.17 5 A nádor által összeállított leszármazás, amely a bujáki uradalom örökösödését is igazolja, a következő volt: Rozgonyi István halála (1492) után birtokait leánya, Rozgonyi Katalin, Báthory András felesége örökölte meg. A házasságból származó két leány közül az egyiket (Klárát), Losonczy Antal, a másikat (Dorottyát) Várday Miklós vette feleségül. Az előző frigyből született leány, Klára Homonnai Drugeth Gáspár, az utóbbiból született Katalin pedig Telegdy Pál hitvese lett. Anna nevű leányuk pedig Nyáry Istvánhoz ment férjül. Nyáry István és Telegdy Anna — mint ahogy arra már fentebb utaltunk — a Nyáry Krisztinával és férjével, Esterházy Miklóssal 1626-ban kötött egyezség értelmében összes ingó javaikat és ingatlan jószágaikat életük végéig bizonyos összeg lefizetése ellenében használatba adták Nyáry Krisztinának. Tőle örökölték meg azokat leszármazottai, így maga nádor is. Esterházy külön kitért a hatvani uradalomhoz csatolt a nyolc falu (Alsóbokor, Szondakér, Héhalom, Buják, Nándor, Hényel, Palotáshatvan és Bér) birtokjogára is.17 6 Ezek a falvak — a Magyar Kamara által készített kimutatások alapján — már Habsburg I. Albert magyar királynak 1439. június 19-én Báthori István országbíró részére kiállított adománylevelében is szerepelnek.17 7 A pozsonyi kamara ugyancsak igazolta, hogy a Királyi Könyvekben található 1553. évi összeírás szerint a nyolc falu és négy puszta a Báthory család birtokai közé tartozott. Mindez pedig arra bizonyíték, hogy a jószágok birtoklása folyamatos volt.178 A jogügy igazgató-helyettes a nádor emlékeztetőjét és benyújtott iratait már a következő napon megvizsgálta és azonnal megküldte véleményét a Commissiónak. Álláspontja szerint a nádor a beadott jogbiztosító okmányokkal és 174 L, erről Engel P.: Középkori genealógia i. m. és MOL, DL 24653. (Buda, 1523. aug. 16.), ezt utóbbit 1. Az ecsedi Báthory család okmánytára. 1387-1534. Szerk. Horváth Richárd - Neumann Tibor - C. Tóth Norbert. Bp. 2009. 138-139. (Kézirat.) (Hálásan köszönöm a szerkesztőknek, hogy kéziratukat rendelkezésemre bocsátották.) 175 Esterházy Pál sokféle érdek vezérelte genealógiai iránti érdeklődésre. L. Fazekas István e számbeli tanulmányát. 176 L. az ezekről szóló, Esterházy által memoriáléjához mellékelt jegyzékeket: MOL, P 108 Repos. 25/A. Fasc. A. No. 18. (Extractus pertinentiarum castri Buják.) és No. 19. Ezeket Esterházy kérésére a Magyar Kamara készítette el, az előbbit még 1702. február 3-án, az utóbbit pedig 1702. május 10-én. 177 MOL, DL 88 154. L. ezt még: 178 MOL, P 108 Repos. 25/A. Fasc. A. No. 20. (Viennae, 2. Maii 1702.)
