Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801
dalmak területén vagy azok szomszédságában lefoglalták vagy elcsatolták, hogy április 25-i határidővel nyújtsák be ismételten a birtokjogaikat igazoló okmányokat.16 0 Az új rendeletek és a korábbi birtokösszeírás azt jelezték, hogy a kamara immáron a bujáki uradalmat is a saját, illetve a Királyi Fiskus hatáskörébe akarta vonni. Ezt megerősíteni látszik a március 20-i rendelethez mellékelt, a bujáki uradalom területén található Pest-Pilis-Solt, Nógrád és Heves vármegyékben fekvő 35 falu és puszta listája is.161 A Commissio 1702. április 15-én tartott ülésén úgy határozott, hogy az érintett jószágok ügyében a vizsgálatokat a bizottság titkára és a magyar királyi jogügyigazgató-helyettes folytassa le.16 2 Munkájuk megkönnyítésére az uralkodó 1702. április 20-án az Újszerzeményi Bizottság kebelén belül egy Albizottságot (Subdelegata Commissio) állított fel, amely 1702. április 25. és június 26. között tevékenykedett. Elnökének az Udvari Kamara egyik tanácsosát, Kari Theodor von Aichpichl bárót nevezte ki, melléje pedig két magyar kancelláriai tanácsost (Patacsics Boldizsár és Georg von Weigler) rendelt.163 Rajtuk kívül időnként a fent említettek helyettesítőiként más udvari kamarai (pl. R. G. von Fürstenbusch, J. Fr. von Krapff, Georg von Olbern, Johannes Michael Penzinger) és magyar kancelláriai (pl. Mednyánszky János) tanácsosok is részt vettek a tanácskozásokon. A rendelet az Albizottság számára kötelezővé tette, hogy a birtokjogigazolások ügyében naponta tanácskozzon.164 Az Albizottság első ülésén (1702. április 25.) megvitatta, illetve kidolgozta azokat a szempontokat, miként folytassák le a birtokjogi vizsgálatokat, továbbá hogyan járjon el azokkal a „makacskodó" és „visszaeső" földbirtokosokkal szemben, akik a többszöri rendelkezések ellenére sem szolgáltatták be jogbiztosító irataikat. A Subdelegata Commissio tagjai e szempontok megfogalmazása kapcsán három kérdést vetettek fel: 1) Vajon az okmányaikat be nem nyújtók elmarasztalhatók-e? 2.) Vajon a bujáki uradalom területéhez tartozó jószágok ilyen tulajdonosait egyértelműen jószágaik elkobzására kell-e ítélni? 3) Vagy inkább ezek a birtokosok új birtokjogi eljárásra, illetve vizsgálatra kötelezendők-e? Az első két kérdésre a bizottsági tagok nemleges választ adtak, azaz kizárták azt a lehetőséget, hogy az irataik be nem nyújtókat birtokaikból való kizárással vagy jószágvesztéssel sújtsák. A harmadik kérdésre azonban egyértelmű igennel szavaztak: azaz mindenképpen új eljárást kell és szükséges indítani a mulasztók ellen, kilátásba helyezve azt az ígéretet, hogy amennyiben minden 160 MOL, E 117 11. cs. No. 38. 161 Specificatio pagorum domini[i] Bujack. Sub litera A. - Vö. fent a 159. sz. jegyzetet. 162 L. erről: MOL, E 117 1. köt. No. 112. 163 FHKA H KA HFU r. No. 420. Konv. (Április 1720.) fol. 376-377. és MOL, E 117 11. cs. No. 135. K. (Intimatio Camerae Aulicae, ratione Subdelegandae Commissionis in facto bonorum Hatvaniensium pro celeriori cursu. Viennae, 20. Április 1702.) A dokumentum szövegét 1. Soós /.: Pest-Pilis-Solt vármegye i. m. 165-167.: No. 68. 164 Az ülésezésre vonatkozó rendelkezést a bizottság elnöke és tagjai eleinte be is tartották, azaz naponként tanácskoztak. Később, az iratok tanúság szerint, kétnaponként, majd 1702. május első felében már csak hetente, május végétől pedig 10 naponként jöttek össze. A tanácskozások gyakoriságáról és az Albizottság működéséről vö. az alábbi iratanyagban található dokumentumokat: - MOL, E 117 11. cs. No. 135. K. 1702. (Causa neoacquistica ratione dominiorum Hatvan et Buják inter principem a Salm et plures interessatos acta.)
