Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801
a domíniumhoz.153 Az uralkodói döntésről az Udvari Kamara 1702. február 14-én leírt a magyar kancelláriának, hogy az a rendeletben foglaltak szerint haladéktalanul cselekedjen.15 4 Két nappal később, február 16-án kibocsátott rendeletével pedig a birtokjog-igazolások kötelezettségét a bujáki uradalom és a területén lévő jószágok birtokosaira is kiterjesztette.15 5 Ez ellen és a birtoklefoglalások-, illetve összeírások ellen az érintett birtokosok hevesen tiltakoztak a Commissiónál, eredménytelenül.15 6 A nádor ezt megelőzően levelet intézett az Udvari Kamara elnökéhez, gróf Heinrich Gotthart Salburghoz, amelyben erősen sérelmezte a kamara eljárását, különösen azt, hogy annak titkára előzetes információ, sőt állítólag mindenféle kamarai utasítás nélkül bujáki uradalmi birtokait összeíratta. (Amint az a fentiekből kiderül, ez nem felelt meg a tényeknek. Esterházyt vagy rosszul informálták, vagy ő maga kívánt ezzel a kijelentésével a saját helyzetén segíteni.) Esterházy felhívta Salburg figyelmét arra, hogy az uradalom ügyében többször is tárgyalt a Commissióval. E tárgyalások eredményeként egyezséget kötött, hogy a zálogbirtokosoknak megfizeti a zálog értékeként megállapított 40.000 forintot. Egyúttal kérte Salburgot, hogy a fenti egyezség értelmében hagyják meg őt hét generáció óta a családja kezén lévő uradalom és birtokok birtoklásában.157 Időközben a nádort titkára, Jeszenszky István arról tájékoztatta (ez az információ levelének írásakor feltehetően még nem jutott el Esterházyhoz), hogy a „Bujaki dologhban most kezd akadalyt tenni Secretarius Fürstenbush, hogy tudniillik azt a Bujaki residuitast, melyet Herczegségednek m/40 [értsd: 40.0001 forintban resolvaltak, eő m/70 forintra [értsd: 70.0001 aestimalta; s a' Salmis Herczeghnek m/70 forintban foghja necessalni; most faradok, hogy ezen difficultatis talalhassam".158 Hogy mire jutott Esterházy és titkára az Udvari Kamara és titkárának „machinációival" szemben, azt források hiányában jelenleg nem tudjuk megállapítani. Tény viszont, hogy a kamara a Salm-uradalmat illetően ragaszkodott a korábban megfogalmazott és uralkodói rendeletekkel alátámasztott elveihez, és 1702. március 20-án,15 9 és március 24-én egy újabb uralkodói pátensben kötelezővé tette mindazon birtokosok számára, akiknek birtokait az említett ura-153 MOL, E 117 11. cs. No. 19. (Viennae, 12. Januarii 1702.) és No. 20. (Viennae, 23. Januarii 1702.) 154 FHKA HKA HFU r. No. 417. Konv. (Februar 1702) fol. 300-301. és MOL, E 117 11. cs. ad N. 135. Neoaquist. H. 155 a rendeletet nem találtuk meg a Neoacquistica Commissio iratanyagában. Erről a beszolgáltatott iratokból következtethetünk. L. pl. MOL, E 117 3. es. Fase. V No. 11. 156 L. erről pl. MOL, E 117 8. es. Fase. XXI. No. 5. és MOL, E 117 9. es. Fase. XXIV No. 7. Soós /.: Pest-Pilis-Solt vármegye i. m. 142-143.: No. 53., 144-145.: No. 54., 158-159.: No. 62. 157 MOL, P 108 Repos. 25/A. Fasc. A. No. 13. (Viennae, 12. Februarii 1702.) - Ezekről a tárgyalásokról Esterházy e levelén kívül sem a nádori iratokban, sem pedig a Commissio iratanyagában nem bukkantunk adatokra. 158 MOL, P 108 Repos 25/A. Fasc. A. No. 14. (Viennae, 7[.] Februarii 1702[.]) 159 FHKA HKA HUF r. No. 420. Konv. (März 1702) fol. 474-482. és MOL, E 117 11. cs. ad. N. 135. Neoaquist. I. - A március 20-i leirathoz a kamara csatolta az említett 24 falu jegyzékét (Specificatio pagorum ad dominium Hatvan applicatorum. Sub litera B.), kiegészítve ezt a környezetükben lévő pusztákkal (Iklád, Kartal, Barkány, Csáb, Gombos, Daróc, Uza, Almás). L. ezt Soós I.: Pest-Pilis-Solt vármegye i. m. 154-157.: No. 60.