Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801

fekvő jószágaiban — Simontornya vár és mezőváros kivételével — a fegyverjog összegének lefizetése ellenében megerősítette,12 4 majd jó három hónap múlva (július 20.) az erről szóló adománylevelet is kibocsátotta.12 5 Esterházy Pál küzdelme saját és családja Pest-Pilis-Solt, Nógrád és Heves vármegyei birtokainak megtartásáért A Pest-Pilis-Solt, Nógrád és Heves vármegyék területén fekvő Esterházy­birtokok közül a legjelentősebbek a bujáki domínium és tartozékai voltak. Bu­ják várán és mezővárosán kívül az Esterházyak összesen 25 falut és pusztát bir­tokoltak. Buják és tartozékai 1439. június 19-től a Báthoryak tulajdonában vol­tak, akik a 17. század elejéig birtokolták a jószágokat. 1607-ben azután a Bá­thory-Homonnai-Losonczy családokhoz kapcsolódó Figedy (Fügedy) István sze­rezte meg Bujákot és tartozékait, aki azokat elzálogosította Nyáry Pálnak és fe­leségének, Várday Katalinnak. Figedy egyik leányági leszármazottja, Pogány György a birtokokat utóbb kiváltotta a zálogból, majd ezt követően előbb szin­tén zálogba adta Nyáry Istvánnak, mint vér szerinti atyjafiának és nejének, Thelegdy Katalinnak. 1626-ban pedig 10.000 forintért átírta a Báthory-jószá­gok nagy részét, közöttük Bujákot is, a házaspár javára.12 6 Ugyanebben az esztendőben Nyáry István és felesége egyezséget kötött Esterházy Miklóssal és második feleségével, Nyáry Krisztinával, melynek értel­mében bizonyos összeg lefizetése ellenében Esterházy Buják vára és a hozzá tartozó jószágok birtokosa lett. Esterházy később a vár és tartozékainak egyik felét zálogba adta Homonnai Drugeth János országbírónak.12 7 Egy évtizeddel később, 1639. június 25-én Esterházy Miklós és Nyáry Krisztina Sempte várá­val együtt öt-öt ezer forintért elzálogosította a bujáki uradalom és tartozékai­nak másik felét (Nógrád vármegyében: Buják vára és mezővárosa, Cső, Hé­halom, Palotáshatvan, Bér, Kozárd, Hényel, Kiskér, Alsóbokor, Heves várme­gyében a Gyöngyös városában lévő portio és szőlő, Kürt, Szászberek és Tass, valamint a Pest-Pilis-Solt vármegyében Szentlászló, Tura, Hévíz, Gyömrő, Hé­vízgyörök, Isaszeg, Szőrmén, Szentkirály, Valkó, Nyáregyháza, Hévízmonosto­ra, Liget jószágok) Esterházy Pálnak, Miklós nádor öccsének.12 8 Pál 1642-ben az uradalom másik felét is „megszerezte", mikor Homonnai Drugeth János a zálogjogon bírt bujáki uradalom kezén lévő részét számára 1400 arany és 1200 ezüstforintért két évre zálogba vetette.12 9 Arról, vajon Homonnai Drugeth két év múlva visszaváltotta-e a zálogba adott uradalom felét, ez ideig nem találtunk forrásokat. Mindenesetre tény, hogy Esterházy Pál hasonnevű unokaöccse, ta­nulmányunk főszereplője, az 1650-es években azt már birtokolta, és azt birtok­megosztással az Esterházyak zólyomi ága megalapítójának, Esterházy Miklós-124 FHKA H KA HFU r. N. 420. - MOL, Mikrofilmtár, W 2425. sz. film és MOL, P 108 Repos. 35. Fasc. D. 1702. No. 105. és 107. 125 L. ezt fent a 121. sz. jegyzetben. 126 Nagy /.: Magyarország családai. i. m. IX. köt. 361. 127 L. erről: MOL, E 117 7. es. Fasc. XVIII. No. 5. 128 MOL, E 117 3. es. Fasc. V No. 11. 129 L. az erről szóló, 1642. július 10-én kötött egyezmény másolatát uo.

Next

/
Thumbnails
Contents