Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801
Az ugod-devecseri uradalom, legalábbis részben, 1626-ban már az Esterházyak birtoka volt. Erre utal az említett év április 25-én Ugod és Devecser jószágokról Esterházy Miklós részére készített összeírás.4 1 A domíniumot a hozzá tartozó birtokrészekkel együtt az Esterházyak a 17. század közepén szerezték meg végleg az eladósodott véglai Horváth Gáspártól, akinek 1655-ben kifizették az általa a Magyar Kamarának kölcsönadott összeget.4 2 A család a linci béke értelmében 1645-ben átengedte I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek Ecsed, Tokaj, Tarcal és Regéc várát. Ennek fejében Rákóczi és felesége, Lórántffy Zsuzsanna kb. 150.000 forintot fizettek Esterházy Ferencnek. Ezt az összeget Ferenc gyámja, Pál arra használta fel, hogy visszaváltsa az apja által elzálogosított Pápa-Ugod-Devecser-uradalmat, Gesztes és Csákvár várakat és tartozékaikat.4 3 Időközben ,jelenleg ismeretlen körülmények között" a pápa-ugod-devecseri domíniumot Pázmány Péter unokaöccse, Pázmány Miklós is birtokolta. Birtoklása azonban epizódjellegűnek bizonyult, mivel a domíniumot Esterházy László még 1648-ban visszavette tőle.4 4 A Ferenc felett gyámságot viselő bátyja, Pál, mivel a birtokok igazgatására nem volt ideje és lehetősége, azokat 1654. október 30-án négy évre 58.000 forintért zálogba adta Esterházy Farkasnak.4 5 Pál és Ferenc 1660-ban megosztoztak az általuk öröklött birtokon. Ferencnek Sempte vára és az apai örökségből Pápa-Ugod-Devecser és Gesztes uradalmai jutottak.4 6 Esterházy Ferenc ezeket a várakat és uradalmakat később felosztotta három fia között: Gesztest Csákvárral együtt Antalra hagyta, míg a pápa-ugod-devecseri uradalmat, Ferencnek és Józsefnek adta.4 7 Cseszneket és tartozékait örökös jusson Esterházy Miklós 1635-ben adományként kapta II. Ferdinánd királytól.4 8 Ezt az adományt 1655-ben megerősítette Esterházy Pál elsőfokú unokaöccsei (Esterházy János, Mihály és Imre), illetve mindkét nembeli leszármazottaik számára, azaz a cseszneki Esterházy-ág 41 MOL, Magyar Kamara Levéltára, Urbaria et Conscriptiones. (a továbbiakban MOL, E 156 U et C.) Fasc. 154. No. 62. - Hivatkozik rá Fülöp E.: Besitzungsgeschichte i. m. 16. jegyz. 42 Reizner János: A gróf Eszterházy-család pápai levéltára. Történelmi Tár, 1893. 611.; Szakály F.: Török kori Pápa i. m. 136.; Fülöp E.: Besitzungsgeschichte i. m. 86. - Fülöp Éva említ egy 1627. évi, az Esterházyak által a vasvári káptalannal hitelesített okiratot, mely szerint Esterházy Miklós 1627-ben a tulajdonában lévő Ugod és Devecser várakhoz tartozó birtokok közül többet, így nemesi kúriáját és egy szőlőhegyet elzálogosított Balassa Borbálának, Czobor Imrének és Török Jánosnak. A dokumentum minden valószínűség szerint hamisítvány. A zálogbirtokosok közül ugyanis Török (II.) János 1607-ben meghalt. Vö. erről Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. köt. Pest, 1857-1868. XI. köt. 294. 43 Fülöp E.: Besitzungsgeschichte i. m. 89. 44 Szakály F.: Török kori Pápa i. m. 136-137. 45 MOL, E 117 3. es. Fase. II. No. 12. (Anno 1654. Arendatio arcium et bonorum Papa, Deveczer, Ugod et Gesztes, Wolffgango Eszterhazy facta.) Esterházy Farkasnak a fenti összegen kívül még 306 forintot kellett fizetnie a bónisfalvai (Bonisdorf) pálos szerzeteseknek. L. az irat kivonatát még: MOL, E 117 3. es. Fase. II. No. 13. (Extractus literarum in negotio bonorum Gesztes.) 46 Eszterházy J.: Esterházy család i. m. 102, 106.; Krasztina Lajos: Csákvár története. Csákvár 1932. 25, 31-32.; Iványi E.: Esterházy Pál i. m. 1991. 26.; Fülöp É.: Besitzungsgeschichte i. m. 89-90. 47 Eszterházy J.: Eszterházy család i. m. 138, 148.; Krasztina L.: Csákvár i. m. 31-34.; Szabad Gy.: Tatai és gesztesi uradalom i. m. 17. 48 A donatiós levél másolatát 1. MOL, E 117 3. es. Fase. I. No. 3.
