Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801

azokat, kimondta: „aki valamely tulajdoni, haszonvételi vagy zálogjogot, vagy egyéb követelési címet igényel bármely birtokra, uradalomra vagy jövedelemre azon országrészben, amelyet Isten segedelmével s győzedelmes fegyvereinkkel visszaszerzettünk, azt az erre a célra kirendelt császári-királyi bizottmányunk előtt hat hónapnyi záros határidő alatt hiteles oklevelekkel igazolja, és ha ügye úgy hozná, a további tárgyalásra megidéztetését várja be." Az uralkodó és udvara ugyan elismerte, hogy néhány birtokos már be­nyújtotta a Commissio előtt birtokjogaikat igazoló okmányait, „minthogy azon­ban még igen sokan ama újszerzeményi javakra igényt tartók közül oklevelei­ket elő nem mutatták, a kitűzött záros határidő pedig régen lejárt, ennélfogva azokon kívül, akik birtokjogukat bizonyították, immáron többé senkinek ügye figyelembe ne vétethessék, következésképpen azon újszerzeményi javak elide­genítése foganatosíttathassák." I. Lipót ezért szigorúan utasította az addig ira­taikat be nem adó birtokosokat, hogy „követelésük elvesztésének terhe alatt, szükséges okleveleikkel az Újszerzeményi Bizottság előtt megjelenni személye­sen vagy megbízottjaik révén kötelesek".1 5 Az uralkodó és az Udvari Kamara a rendeletben foglaltakat egy újabb, 1696. november 9-én kiadott mandátumá­ban nyomatékosan megismételte, és utasította a Budai Kamarai Adminisztráci­ót azok végrehajtatására.1 6 A Neoacquistica Commissio gyakorlatilag az 1696. augusztus 30-i pátens kiadásával kezdte meg 1703. augusztus 31-ig tartó működését. A Bizottság még a rendelet kiadásának napján hat pontba szedve megfogalmazta azokat az elve­ket, miként bírálják el majd a birtokjogokat igazoló iratokat. Először is el kell dönteni, vajon külön-külön foglalkozzanak minden birtokkal és birtokossal vagy sem. Másodszor: milyen ügyeket tárgyaljanak meg ezekkel kapcsolatban. Harmadszor: határozni kell arról, hogyan idézze meg és milyen büntetés terhe mellett a szóban forgó vármegye a birtokjog-igazolást elmulasztókat. Negyed­szer: döntést kell hozni arról, milyen határidőt kell a birtokosok számára kiírni okmányaik benyújtására. Ötödször: hogyan folytassák le a tárgyalásokat és mi­képpen hozzanak határozatokat. Hatodszor: milyen dokumentumokat és okle­veleket szükséges a birtokosoknak beküldeniük, illetve benyújtaniuk.1 7 A Commissio először 1696. november 27-én ült össze. Ezen a Bizottság tagjai tisztázták, mely uradalmak és birtokok számítanak neoacqusiticának. Az alábbiakban még említendő Mednyánszky János szerint azokat kell újszerze­ményieknek tekinteni, amelyek a törökök által elfoglalt területek határain, azaz a Magyar Királyság és a hódoltság között voltak találhatók. A Bizottság ezt az előterjesztést egyöntetűen elfogadta. Vita alakult ki viszont azoknak a területeknek a jogállásáról, melyek a törökökkel megkötött fegyverszünet után 15 MOL, E 117 11. cs. No. 15. (Primaevae citatoriae ad comitatus in facto bonorum neo­acquisticorum.) - A rendeletet ismerteti és magyar fordításban idézi Hornyik J.: Kecskemét i. m. III. köt. 236-238. A pátens teljes szövegét 1. uo. 442^145.: No. 125. és Soós I.: Pest-Pilis-Solt vármegye i. m. 55-56. A rendeletről röviden 1. még Nagy I. - F. Kiss E.\ Magyar Kamara i. m. 373. 16 MOL Magyar Kamara Levéltára, Budai Kamarai Adminisztráció (Ofner Kamerai Admini­stration) Hofbefehle (a továbbiakban MOL, E 280) 23. doboz. Monath November. No. 7. 17 MOL E 117 1. köt. Diaria seu protocolla Subdelegatae Commissionis Neoacquisticae Vien­nensis a die 27a Novembris 1696 usque ultimam Augusti 1703. Ad Num. 26. Neoaquistic. A. 1-2.

Next

/
Thumbnails
Contents