Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773

révei felfegyverkezett — vele azok az emberek is, [akik] Ugorföld [ama] harma­dában [élnek], mely Makszimjannak jutott —, és elindult, hogy megszerezze egész Ugorföldet. A cseh király meg a másik oldalról ment megszerezni egész Ugorföldet. Azt mondják, uralkodó, mihelyt Matyjas ugor király fia meghallot­ta, hogy két hatalmas uralkodó vonul ellene, és nem tud velük szembeszállni, megtanácskozva bizalmasaival, behódolt Makszimjan király előtt. Azt is mond­ják, uralkodó, hogy Makszimjan király szeretettel fogadta, és kegyesen bánik vele. Azt mondják, uralkodó, hogy csata volt Makszimjan király és a cseh király között, s azt mondják, mindkét oldalon sok ember elesett. Makszimjan király felülkerekedett]. Bugyino [Buda] városát a király elfoglalta, és belételepedett. A cseh király pedig elvonult. Viszont Ugorföld azon harmadáról, mely harmad a cseh király alá adta volt magát, még nincs híradás, hogy kinek [a kezére] jutott. Ennek előtte, a Lübeckben tartózkodásunk alatt, uralkodó, számtalan hír kerin­gett arról, hogy Makszimjan király elfoglalta Ugorföldet."103 Hunyadi Mátyás halálakor a Habsburgok trónigényét — Bornemisza Já­nos alkincstartó kivételével — senki sem támogatta Magyarországon. A nemes­ség Corvin János, János Albert és Jagelló Ulászló között oszlott meg. Miksához akkor pártoltak, s kezdetben csupán az érdekeikben megsértett délvidéki és nyugat-dunántúli nagyurak, amikor 1490 októberében fegyveres csapatai élén betört az országba. Ettől kezdve tábora gyorsan növekedett. Miksa november végére Székesfehérvárig jutott. Buda augusztus óta a frissen megválasztott ma­gyar király, II. Ulászló kezén volt. Kettejük között nem került sor csatára. Ulászló trónkövetelő öccsével, János Alberttel (későbbi lengyel királlyal) ütkö­zött meg Kassánál 1490 decemberében, éppen akkor, amikor Miksa hadainak zömével már kivonult Magyarországról, mert elfogyott pénze. Az elfoglalt du­nántúli városokban helyőrséget hagyott. Corvin János személyesen Ulászlóval egyezkedett, és végül hűséget esküdött neki. Igaz, 1490. október elején néhány Corvin-párti főúr titkos tárgyalásokat folytatott Miksával. Ennek nyomán el­terjedt, hogy Mátyás fia arra készül, hogy átálljon a római királyhoz, de ez rémhír maradt.104 A Moszkvából érkezett delegáció tagjai nem tudtak németül, ami eleve megnehezítette a magyarországi helyzetről Lübeckben terjedő pletykák össze­gyűjtését és valóságtartalmának mérlegelését. A jelentésből azonban kirajzoló­dik az események Habsburg-érdekek szerinti tudatos interpretálásának ten­denciája, ami nem lehet véletlen, hiszen ezek az információk jórészt a római ki­rály emberétől, Georg von Thurntól származtak, aki a követek fogadására jött a városba. Az orosz küldöttség 1491. március 22-én érkezett meg Miksa akkori tar­tózkodási helyére, Nürnbergbe. A római királynak „megtetszett" a szerződés. 103 Uo. 63-64. 104 a Mátyás halálát követő időszak magyarországi eseménytörténetének részletesebb fel­dolgozását nyújtja Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491). Történelmi Szemle 33. (1991: 1. sz.) 1-54, vö. még E. Kovács Péter: Miksa magyarországi hadjárata. Történelmi Szemle 37. (1995: 1. sz.) 35-50. és újabban Neumann Tibor: Bátori István politikai szerepe II. Ulászló uralko­dása alatt (1490-1493). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44. (2009: 1. sz.) 83-127.

Next

/
Thumbnails
Contents