Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
ahol Miksa szembekerült a francia királlyal Burgundia birtoklása miatt.96 A szövetségi szerződés pontjait a moszkvai külügyi hivatalnokok fogalmazták, de a nagyfejedelmi aranypecsét ráfüggesztése előtt felolvasták Miksa követének.97 Útban hazafelé Thurn megpróbálta a vele együtt utazó orosz diplomatákat meggyőzni arról, hogy a szerződést át kellene dolgozni. Először arra hivatkozott, hogy nem a szövetségi megállapodás becikkelyezése céljából küldték Moszkvába, csak a nagyfejedelem ez irányú együttműködési készségének kipuhatolására és az eljegyzés előkészítésére.9 8 Azután közölte, hogy a náluk meghonosodott procedúra kizárja előre elkészített, ráadásul uralkodói pecséttel megerősített tervezetek előterjesztését a császár vagy a római király elé jóváhagyásra, és konkrétan kifogásolta két passzus hiányát. Szerinte be kellett volna illeszteni a szövegbe, hogy egyik uralkodó sem köt különbékét a másik előzetes értesítése nélkül Kázmérral, valamint azt, hogy a szerződő felek egyikének halála esetén a másik kötelező érvényűnek ismeri el magára nézve az egyesség pontjait az elhunyt gyermekei (a trón örökösei) tekintetében is.9 9 III. Iván úgy értékelte, hogy a német követ szándékosan akadályozza a szövetség ügyének nyélbe ütését, mert uralkodója valójában nem is óhajt megegyezni, vagy éppenséggel más — a Kreml számára előnytelenebb — feltételeket akar kicsikarni. A nagyfejedelem viszont nem szerette volna elszalasztani a kedvező alkalmat, hogy elveszített stratégiai partnere (Hunyadi Mátyás) helyébe újat találjon a lengyel-litván állam háta mögött. Követei útján azt üzente Miksának, kizárólag azért sietteti a szerződéskötést, hogy „a dolgod [a magyar korona megszerzése — Sz. S.] el ne húzódjon".100 Mivel a szövetség időtartama okán a szövegben az „életfogytig" megfogalmazás áll, ez kizárja különbéke megkötését. Ha pedig a római király a „gyermekek" formulát mindenképpen szerepeltetni kívánja, akkor állíttasson ki erről egy másik oklevelet, azt ő, azaz III. Iván azonnal jóváhagyja.101 Az utóbbi felvetés kapcsán a nagyfejedelem szándékosan nem tért ki rá, hogy az orosz tervezet „örök szerződésről" beszélt. III. Iván a legnagyobb elővigyázatossággal igyekezett eljárni újsütetű „fivérével" szemben. Arra kérte a római királyt, ha akad szerb vagy szlovén származású írnoka, akkor a megállapodási javaslattal „szóról szóra" megegyező szláv nyelvű viszont-oklevelet állítasson ki, hogy az eredeti tervezet szövegével össze lehessen vetni, és csak akkor latin vagy német nyelven (orosz fordítással ellátva), amennyiben szlávul tudó hivatalnok hiányában nincs lehetősége a nagyfejedelem kérésének teljesítésére.102 A Miksához tartó orosz követség 1491 kora tavaszán Lübeckből a következő jelentést küldte haza: „Amint Matyjas király megtért [Istenhez], Ugorföld három részre szakadt. Harmada Makszimjan király, harmada Matyjas ugor király fia, harmada pedig a cseh király mögé állt. Makszimjan valamennyi embe-96 Uo. 30, 42. 97 Uo. 51. 98 Uo. 49. 99 Uo. 49. 100 Uo. 51. 101 Uo. 51-52. 102 Uo. 41.
