Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
Rusz nagyfejedelme Mátisz ugor királlyal [kötött] megállapodásának okleveléről [készült] másolat. Márpedig a nagyfejedelem ilyen [tartalmú] aranypecsétes oklevelet küldött a királynak követével, Fjodor Kuricinnel47 a 6991. esztendőben. "4H A Hunyadi Mátyás és III. Iván közötti szövetség formálódásának kezdetét a kutatók az orosz évkönyvek alapján 1482-ben határozzák meg. A keletkezés idejét és helyét tekintve ezek közül az ún. „XV század végi moszkvai nagyfejedelmi krónikakompozíció" (Moszkovszkij velikoknyazseszkij letopisznij szvod konca XV veka) áll legközelebb az eseményekhez.49 A mű 16. századi másolatban maradt fenn. Eredeti példánya — feltételezés szerint — az 1490-es évek első felében készült az uralkodó udvarában „hivatalos" célból.5 0 A forrás szerint: „Ugyanebben az esztendőben (6990-ben — Sz. S.) követ jött a nagy fejedelemhez Matyijasz nevű ugor királytól testvériség és szeretet51 [dolgában]. S a nagyfejedelem tiszteletben részesítve ama követet, szeretettel elbocsátotta az urához, és a nagyfejedelem vele együtt útnak indította a követét, Fjodor Vasziljevics Kuricint. O men...52 , [magával] vivén a nagyfejedelem megállapodását Matyijasz királlyal a testvériség és szeretet [dolgában] A Kreml krónikása a 6990. évhez (1481. szeptember 1. - 1482. augusztus 31.) kötötte az ismeretlen magyar diplomata Moszkvába érkezését, míg Kuricin Magyarországra indulása a Követi Kormányszék leitárj egyzéke szerint 6991-ben (1482. szeptember 1. - 1483. augusztus 31.) történt. A két székváros közötti távolságot mintegy három-négy hónap alatt lehetett megtenni.5 4 Kuricin tehát legkorábban 1482 végén érkezhetett a magyar királyi udvarba a szövetségi szerződés orosz tervezetével, amely a két uralkodó eskünyilatkozatának kéz-47 A közrendű családból származó Fjodor Kuricin a maga korának nagy formátumú, széles műveltségű, szabadgondolkodó személyisége, a külügyeket irányító nagyfejedelmi hivatal egyik főtisztviselője volt. 48 Opiszi carszkovo arhiva i. m. 47. 49 Baziljevics még nem használhatta a nem sokkal korábban felfedezett és 1949-ben publikált „XV század végi moszkvai nagyfejedelmi krónikakompozíciót", míg Horoskevics valamilyen okból ignorálta azt. Helyette egy 16. századi évkönyvet és egy 15. század végén - a 16. század elején keletkezett rosztovi gyökerű nem hivatalos évkönyvet citált. Ágoston az ún. „XV század végi rövidített krónikakompozíció" szövegét tekintette elsődlegesnek, amely azonban magán viseli a „XV század végi moszkvai nagyfejedelmi krónikakompozíció" hatását. Szlovar knyizsnyikov i knyizsnosztyi Drevnyej Ruszi. Vip. 2. Cs. 2. (L-Ja). Leningrád 1989. 35. A magyar követ érkezésének és Kuricin elindulásának évszáma valamennyi említett évkönyvben azonos (6990). Az „évkönyv" és a „krónika" fogalmak az orosz középkor esetében szinonimák, mivel a Nyugat-Európában egymástól eltérő két műfaj ismérvei a keleti szláv kultúrkörben egy-egy művön belül is keverednek. A „krónikakompozíció" (szvod) textológiai szakkifejezés, amellyel olyan rekonstruált évkönyv-szövegeket jelölnek, amelyek korabeli elkészítéséhez több krónika fésűfogszerű egymásba szerkesztésére volt szükség. 50 Szlovar knyizsnyikov i knyizsnosztyi i. m. 34. 51 Testvériség és szeretet (bratsztvo i ljubov): A „testvériség" kifejezés a 15-16. századi nemzetközi szerződések orosz nyelvű szövegében olyan kölcsönös tiszteleten alapuló különleges viszonyra utalt, amely feltételezte a közös politikai érdekeket és az egyenrangú kapcsolatokat. A „szeretet" kifejezés az országok közötti szoros együttműködés legmagasabb fokát jelölte. A. I. Filjuskin: Tyituli russzkih goszudarej. Moszkva-Szankt-Petyerburg 2006. 226., 228., 230. 52 Betűhiány a lap szélének töredezettsége miatt. 53 Moszkovszkij letopisznij szvod konca XV v. (Russzkije letopiszi T. 8.) Rjazany 2000. 449. 54 Mátyás 1488. december 16-án Bécsben keltezett oklevelével Stibor orosz követ 1489. április 9-én érkezett meg Moszkvába. PDSZ 171., 173. oszl.
