Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
A „zavaros időszak" polgárháborús viszonyai közepette Moszkva sem menekült meg a pusztítástól. 1612-ben a Kreml kincstárából számos értéket és okmányt Varsóba szállítottak. A Követi Kormányszék levéltárának 1614-ben, azaz az első Romanov cár trónra lépése (1613) utáni esztendőben elrendelt tételes átvizsgálásakor a 6997-7015-ös „Császárkönyv" végére bekötve egy olyan „füzetet" találtak, amely Iván „gyjak" magyar követ 6996. (1487/88.) évi moszkvai tárgyalásaival kapcsolatos iratmásolatokat tartalmazott.27 A német-római császári és az orosz nagyfejedelmi udvar közötti követjárás 1494-től 1502/04-ig teljességgel szünetelt,2 8 feltehetőleg a Habsburgok és a Jagellók pozsonyi kiegyezése (1491) miatt. A német-orosz kapcsolatok így 1504-ig befagytak.2 9 7016 (1508) augusztusában a Kreml arról értesült egy Litvániából menekült kalandor főúrtól, Mihail Glinszkijtől, hogy Miksa császár elérkezettnek látja az időt Magyarország megszerzésére, és segítségre van szüksége Ulászló öccse, Zsigmond lengyel király és litván nagyfejedelem (1506-1548) kezének megkötéséhez.3 0 III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelmet a litván fennhatóság alatt álló keleti szláv földek elfoglalásának vágya hajtotta, ezért 1508 őszén együttműködési ajánlatot tett Miksának. A kétoldalú viszony felmelegedésének csúcspontja a Jagellók ellen irányuló, 1514-ben megkötött, kérészéletű német-orosz szövetség lett. A fentiek alapján nagy biztonsággal kijelenthető: éppen az orosz részről 1508-ban a német-római császárnál kezdeményezett kapcsolat-újrafelvétel, illetve annak apropója (a „magyarkérdés") indította a moszkvai Követi Kormányszék hivatalnokait arra, hogy előkeressék és a 7015. (1506/07) évvel záródó „Császárkönyv" végéhez csatolják az említett magyar vonatkozású „füzetet". Erre az összefüggésre engednek következtetni a Követi Kormányszék levéltárának 1626-ban készült leltárjegyzékében található sorok is: „Ugyanitt [a német-római császári udvar oklevelei között — Sz. S.], egy tekercsen 2 szerződés oklevélmásolata van. Az egyik Makszimjan3 1 római királyé, a másik pedig Matyjas ugor és cseh [királyé]."3 2 A két másolat nyilván azért kerülhetett egymás után azonos tekercsre, mert készítője számára tematikusan összetartoztak. A Kremlben 1508 augusztusában (Mihail Glinszkijtől) szereztek tudomást Miksa császárrá koronázásáról, addig az orosz külügyi dokumentumokban „római királyként" szerepelt.3 3 Amikor 1614-ben elkészítették a Követi Kormányszék levéltárának leltárát, a 6996-os „füzetben" csak Iván „gyjak" magyar diplomata moszkvai tárgyalásainak (1487/88) anyagát, illetve egy bizonyos Grigorej Zagrjaszkij nevű 27 Opiszi carszkovo arhiva i. m. 113. 28 Baziljeuics, K. V. Vnyesnyaja polityika i. m. 281. 29 A Livóniai Lovagrend és a Moszkvai Nagyfejedelemség közötti háború (1501-1502) utáni fogolycseréről Miksa császár követén keresztül is folytak tárgyalások (1504-1506), mivel III. Iván elzárkózott attól, hogy közvetlenül egyezkedjen a magiszter képviselőivel. A lovagrend viszont azt tartotta rangon alulinak, hogy a novgorodi és pszkovi helytartókkal kössön fegyverszünetet. Baziljevics, K. V. Vnyesnyaja polityika i. m. 521-522. 30 PDSZ 151., 154. oszl. 31 Maximilian, azaz Miksa római király (I486-), majd német-római császár (1493-1519). 32 Opisz arhiva Poszolszkovo prikaza 1626 i. m. 153. 33 PDSZ 151. oszl.
