Századok – 2009

KISEBB CIKKEK - Fenyő István: Csengery Antal és az Ujabb Kori Ismeretek Tára III/751

Az enciklopédia szellemiségét legvilágosabban a franciaországi változásokról szóló szócikkek tükrözik (III. k. 327-436.) XVIII. Lajos alkotmányleveléről kedvezőtlen a véleményük, szerintük az csak látszatát nyújtotta a szabadságnak. X. Károly pedig a régi rendet akarta mindenáron visszaállítani. A júliusi forradalom mozgató elvét abban határozzák meg, hogy az törvényes ellenállás volt a hatalom törvényellenes kihágásaival szemben. 1833 végén a kormány eltiltotta az utcai iratok árusítását és javaslatot terjesztett elő a társulatok korlátozására, mindezzel pedig megvetette a bekövetkező polgárháború alapját. A társulatok elleni törvény Lyonban találkozott a legingerültebb kedélyekkel, s hatnapos polgárháborút váltott ki. Ettől kezdve súlyos büntetéseket szabtak ki a király és kormány elleni támadásokra. 1848-ban reformlakomák vezették be a februári forradalmat. A kékzubbonyos kézművesek és gyári munkások másfélezer párizsi barikádon folytatták a harcokat. Igen kevés tulajdon elleni bűntettet követtek el. „Rongyos ruhájú férfiak, kiknek zsebében egy fillér sem volt, milliók mellett álltak őrt" - számol be a lexikon. Három nap emelte a júliusi trónt, három nap forgatta fel. 1848 februárjában a lexikon szerint szocialisztikus forradalom zajlott le Franciaországban. A kormány elismerte a munkások jogát az egymásközti egyesülésre. Minden 21 éves francia választó és minden 25 éves francia választható lett. Érdekes itt az 1792. és 1848. évi forradalom közti elvi megkülönböztetés. Az előbbi évben a lexikon szerint a nép csak eszköze volt a forradalomnak, nem tárgya. Az utóbbi évben viszont a forradalom „a népért s a nép által történt". 1792-ben a nemzetek harmóniájának eszméje még nem terjedt el. Jelenleg azonban a trónok és a népek hozzászoktak már a respublikához, mely a szabadság legtökéletesebb formája. A proletariátus hatalma Párizsban napról napra növekedett. 1848 júniusában csak a legpéldátlanabb erőmegfeszítéssel sikerült legyőzni a felkelt munkásokat. Utána minden klubot betiltottak és rendkívül szigorú sajtótörvényt vezettek be. A nemzetgyűlési többség elfeledte azt, hogy a sajtót ugyan meg lehet sérteni, de nem lehet megsemmisíteni. Az alkotmány nem lett más egy darab írott papirosnál. Franciaország állapota az akkori jelenben a lexikon szerint sokkal fenyegetőbb, vészterhesebb és szomorúbb lett, mint volt a reformbankettek idején. Lajos Napóleon elnök személye nem jelent biztosítékot, a francia forradalom hűtlen lett önmagához. Az Ujabb kori Ismeretek Tárának megállapításai, értékelései félreérthetetlenek. A lexikon a néphatalom, az alkotmányvédelem, a parlamentarizmus, a sajtó- és szólásszabadság, az emberi és polgári jogok pártján áll, szembeszegülve bárminő önkénnyel és elnyomással. Ápolja és felmagasztalja 1848 és a szabadságharc emlékét, kitart a polgárosodás vívmányai és intézményei mellett. 4 E törekvéseket nagy energiával szolgálta szócikkeivel Csengery Antal. Nemcsak azok mennyiségével — utóbb összesen 42 címszót vallott a magáénak —, de azok szemhatárával is. Az európai és a hazai gazdasági, politikai fejlődés alapvető kérdéseit dolgozta fel bennük, továbbá e fejlődés kimagasló