Századok – 2009

MŰHELY - Horváth Pál: A jogállamiság helye és szerepe az újabb kori történelemben III/725

re juttatásának a jogát" (is). A tétel második összetevője (a 19. c.) azonban már a racionálisan kifejlett vélemény (gondolat, illetve eszme) útjában álló akadályok elhárításának a kötelezettségével idézi fel azokat a heroikus küzdelmeket, amelyek a megvalósult polgári társadalmak tapasztalati nyomán maradtak örökül ránk. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához — mondja az emberi jogok egyetemes nyilatkozata — amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt (senki) ne szenvedjen zaklatást és hogy (állam) határokra való tekintet nélkül kutathasson átvehessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon". A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya — két évtizeddel később — még tüzetesebben precizírozta az idevágó elvárásokat. „Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára — mondja a nyilatkozat szövegével egybehangzóan az egyezségokmány 18. cikkelye - (lásd ott.). Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését vallásos cselekmények és szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa." íme, itt pedig már a maga teljességében előttünk áll a tanítás, illetve a tanulás szabadsága. Senkit sem lehet olyan kényszernek alávetni, amely csorbíthatná azt a szabadságát, hogy saját ... meggyőződése legyen, vagy hogy ilyent elfogadjon... A meggyőződés kinyilvánításának a szabadságát pedig csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, a közegészség, az erkölcs, vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek" (18. c. 23.). A gondolat szabadságához visszatérve fel kell idézni még a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának a 19. cikkelyét, miszerint: 1. Nézetei miatt senki sem zaklatható. 2. „Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, ez a jog (pedig) magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélkül — szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formákban vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő — keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát" is. A kulturális jogok, illetve a kultúra és a tudomány szabadságának a garanciáit illetően még határozottabb (illetve konkrétabb) megfogalmazásokat találunk az emberi jogok egyetemes törvényében. Már az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának a 26. cikkelye azt mondja például, hogy (1) „Minden személynek joga van a neveléshez", a melynek alapfokon kötelezőnek és ingyenesnek kell lennie. Mert „...a nevelésnek (2) az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia." (Vagyis) „A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot..." Ilyen értelemben joga van tehát minden személynek „a tudomány haladásában ... való részvételhez (illetve), mindenkinek joga van az általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek a védelméhez" [27. c. (1), (2)]. Ebből az alaptételből fakad nyilván, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányok ab ovo a megvalósulás feltételire helyezték át a hangsúlyokat.