Századok – 2009
MŰHELY - Horváth Pál: A jogállamiság helye és szerepe az újabb kori történelemben III/725
„Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon. Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét felrázó barbár cselekményekhez vezetett és, hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz. Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön. Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejlődésének előmozdítása. Tekintettel (továbbá) arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyes méltóság és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítsanak meg. Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és az alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletben tartását (végül pedig). Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítése szempontjából a közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen nyilatkozatot oktatás és nevelés útján (is, kiemelés tőlem) előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló testületek népei között". Mert „minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek (pedig) ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek". Az emberi méltóság és jog ebben az alaptételben tehát az ésszel bíró ember nevelésével kerül szoros és elszakíthatatlan összefüggésbe. Mintha csak az enciklopédisták, Diderot, illetve D'Alambert eszméit idéznék fel ezek az axiómák az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában (1. cikk.). A tudatos emberi gondolat (az ész) elidegeníthetetlen szabadsága tehát egyfajta kiinduló tétele az emberi jogoknak. Ebből fakadnak alább a 18-19. cikkelyek egymásba fonódó rendelkező szakaszai: „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog (pedig) magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának a szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezés-
