Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669
Teleki még május 14-én közölte Kossuthtal, hogy miután a magyar kormány által Nagy-Britanniában építtetett Implacabile hajót az angol hatóságok lefoglalták9 5 , csak kereskedelmi hajót vehetnének drága pénzen. Noha Branicki gróf felajánlott 100-200.000 forintot, ez az összeg csekélység, „midőn hajóról van szó."9 6 Május 17-én arról érdeklődött Pulszkytól, hogy volt-e már nála Branicki, akinek nagy tervei vannak, bár Teleki szerint „alig sikerülhet." Ügy vélte, Branicki „alkalmát fegyvertransportra is föl lehetne használni."9 7 Május 28-án pedig arról tájékoztatta Pulszky, hogy Branickinak „nagyszerű tervei vannak."9 8 A június 10-én Pulszkyhoz intézett levélből kiderül, hogy Teleki abban reménykedett, valahogy megszerezhetik a szicíliai, illetve a velencei forradalmi kormány által Franciaországban, illetve Nagy-Britanniában vett, s egyelőre az építtető vállalat tulajdonában lévő hajókat.99 Pulszky a május 28-i Teleki-levél kommentárjában arról ír, hogy Branicki, „a dúsgazdag lengyel gróf" oroszországi birtokainak egy részét eladta, a másik részé adósságokkal terhelte, a pénzt Párizsa küldte majd kivándorolt. Az emigrációban kapcsolatban volt az európai forradalmárokkal, s kész volt „nagy politikai terveket elmozdítani." Az ő terve volt „két hajót vásárolni, Szicíliába és Fiúméba fegyvert s embereket szállítani."100 Emlékirata egy másik helyén pedig arról ír, hogy Branicki 1849. augusztusában 25.000 frankot adott Telekinek „a magyar ügy előmozdítására", a fegyverletétel hírének megérkezte után azonban Teleki ezt a pénzt visszaadta, „mert azt tartotta, hogy ez politikai célra volt adva, nem az emigráció felsegélésére." Később, amikor Kossuthot és társait a török hatóságok Kütahyába internálták, Pulszkynak az volt a terve, hogy Charles Frederick Henningsen segítségével megszökteti őt onnan, s Branicki — Bikkesy Alajos ezredes kérésére — az említett 25.000 frankot átadta a szökés szervezését intéző lord Dudley Stuartnak. Pulszky ezt követően megdicsérte Bikkesyt tapintatos eljárásáért, amit Teleki megtudott, s Pulszky szerint „ez hiúságát megbántotta, s szenvedélyes levelet írt nekem, igaz-e, hogy én Bikkesynek tulajdonítom az érdemet a Branyiczkytól szerzett pénz dolgában, holott ő szerezte meg azt először, s nála nélkül a lengyel gróf Bikkesyt nem is ismerte, s a magyar üggyel nem sokat gondolt volna." Pulszky felvilágosítása ugyan megnyugtatta Telekit, „de a további levelezéssel felhagyott velem", annál is inkább, mert a nemzetiségi kérdés megítélésében is tökéletesen eltértek nézeteik. 10 1 Általában, a külországi működéseket tekintve, azon nagy hibát követte el Kosuth, hogy Telekit és Szalayt kivéve, több gonddal nem választotta meg ügynökeit." Az idézett szövegből egyedül a Bikkesy képességeire vonatkozó megjegyzésnek van valóságalapja; minden más állítás pontatlan vagy különböző időben történt események összekeverése. 95 A részletekre ld. Krámli Mihály: Az IMPLACABILE. Kísérlet az önálló magyar haditengerészet felállítására 1848-ban. Hadtörténelmi Közlemények, 1997/1. 84-113. 96 Közli A Háborús Felelősség I. 506-509.; Füzes M.: Batthány Kázmér i. m. 214-219. 97 Közli A Háborús Felelősség II. 88.; Pulszky F.: Életem és korom i. m. I. 520.; V Waldapfel E.: III. 356-357. 98 Közli A Háborús Felelősség II. 90.; Pulszky F.: Életem és korom i. m. I. 523.; V Waldapfel E.: III. 411-412. 99 Közű A Háborús Felelősség II. 93-94.; Pulszky F.: Életem és korom i. m. I. 524-525.; V Waldapfel E.: III. 449-450. 100 Pulszky F.: Életem és korom i. m. I. 522. 101 Pulszky F.: Életem és korom i. m. II. 15., 34. A szöktetési terv Kossuth ellenállásán hiúsult meg. Uo. II. 57-58. A szabadítási tervről és Branicki pénzügyi segítségéről Pulszky emlékirata
