Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669
gósítása volt. Lényegben ő is csupán a Kossuthnak szóló jelentés alapján ír ennek az egy hónapnak a történetéről.8 6 Ezért is fontosak azok a levelek, amelyeket Teleki ebben az időszakban nemeskéri Kiss Miklós ezredeshez írt. A címzett Kiss Miklós (1820-1902), 1848 előtt a Helytartótanács titkára volt, 1848-ban nemzetőr őrnagy, majd alezredes, a budai nemzetőrség parancsnoka, november elején észak-dunántúli gabonabegyűjtési kormánybiztos, 1849. január l-jétől címzetes ezredes, a magyar kormányzat egyik franciaországi ügynöke. Nem tudjuk, mikor hagyta el az országot, Pulszky emlékirata szerint 1849. január 6-án utazott el Pestről8 7 , de 1849. februárjában már Párizsban volt, s március 7-én 1849. január-március havára kérte kifizetni havidíjait.88 Február 26-án Pulszky Ferenc már azt jelentette róla Kossuthnak, hogy „útban van Olaszország fele."8 9 Valójában csak március elején indult el Genovába, Livornoba, majd Torinoba.9 0 Később is igen kalandos útjai voltak, de hogy ezek mögött pontosan milyen célok álltak, nehezen állapítható meg a forrásokból.9 1 Teleki is nagyra becsülte, 1849. augusztus 3-án Kossuthhoz intézett levelében őt ajánlotta utódjául azzal, hogy Kiss „igen ügyes ember, különösen diplomáciai szolgálatra."9 2 Noha Horváth Zoltán a Telekiről írott monográfiájában közölte a Teleki által írott levelek jegyzékét9 3 , az itt közölt levelek — noha egy általa bizonyíthatóan használt állagban találhatók — elkerülték a figyelmét; valószínűleg azért, mert a Nemeskéri Kiss család rendezetlen anyagában vannak. Teleki levelei előtt közöljük Pulszky Ferenc egy levelét is, amely Teleki londoni tartózkodására vonatkozik. A levelek különösen azért fontosak, mert tájékoztatnak annak a kalandos tervnek a részleteiről, amelynek az volt a célja, hogy a marseille-i kikötőben lévő, magyar zászló alatt hajózó hajók felhasználásával megkíséreljék Fiúméba juttatni Garibaldi korábban Rómát védő csapatait. E tervről korábban — meglehetősen általános formában és pontatlanul — csak Pulszky emlékiratából, illetve Horváth Mihály összefoglalójából tudtunk.9 4 86 Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 285-286. 87 Pulszky F.: Életem és korom i. m. I. 48CM81. 88 Ld. erre 1849. március 7-én Pulszky Ferenchez intézett levelét, közli A Háborús Felelősség II. 81-82. 89 Közli A Háborús Felelősség I. 427-428. 90 Ld. erre 1849. március 5-én Kossuthhoz intézett levelét, közli A Háborús Felelősség I. 428-429.^ 91 Életére ld. Bona G.: Tábornokok i. m. 443. Küldetése eltérő értékelésére Id. V Waldapfel E.: A független magyar i. m. 74., 121., 139., 265., 336. Kosáry D.: Magyarország i. m. 54. Az emigrációban Kossuthhoz írott leveleit kiadta „Barátja, Kossuth". Forráskiadvány Kossuth Lajos Hadtörténelmi Levéltárban és Hadtörténeti Múzeumban őrzött irataiból. Szerk. Solymosi József. Bp., 2003. 92 Ld. a 83. jegyzetet. 93 Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 479-491. 94 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 2. kiadás. Bp., é. n. II. k. 504. szerint Kossuth egyenesen azért küldte Bikkesyt Párizsba, hogy „részben az olasz hadseregből megszökött magyar katonákkal, részben az ügyünk iránt rokonszenvvel viseltető idegenek segélyével Marseilleben [sic!] kibérlendő hajókon Fiume felé igyekezzék intézni betörést. Volt szó arról is, hogy e célra Garibaldi nyeressék meg. Bár azonban Br[anicki], gazdag lengyel gróf, e végre, ha kell, egy pár százezer frankot is ajánlkozott áldozni, a megbízott Bikkesy nem azon férfiú volt, ki ilyféle merész kísérletet végrehajtani képes lett volna; ő azt a megkezdésig sem tudta vinni.
