Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669
ni, s a külviszonyokban elhatározó lépés az elnökségre nézve árthatna. - Igaz, hogy az elnökségre nézve Cavaignac forog kérdésben, a külviszonyok pedig Európa sorsát döntik el, de mindemellett is nem kevésbé igaz, hogy az elnökség kérdése miatt, mely éppen most tárgyaltatik, a külügyi kérdések kissé háttérbe szorultak. A jelen kormány igen el van foglalva önmagával, amint ezt Frankhon már észre is vette, pedig a kormányra nézve nem üdvös, hogy észre vette, mert a népek egyesek önzését nehezen bocsátják meg. A kormány fél a szocialistáktól, — s annyi mozgalmak közt egy kis stabilitásra szeretne szert tenni; — s ez ellen nincs kifogásom. - Emiatt jó egyetértésben kíván maradni a konzervatív elemmel, mind Frankhonban, mind Frankhonon kívül. Mennyire terjedend az áldozat, melyet a jó egyetértésnek hozand, nem tudom, óhajtóm az ő s a szabadság érdekében, hogy igen nagy ne legyen, -óhajtóm, hogy állandósítási nemes törekvései között a kormány meg ne feledkezzék lételének alapjáról, meg ne feledkezzék a forradalomról, melynek szülöttje! ... meg ne feledkezzék februárról. - Nekem úgy látszik, hogy az alap már kissé megrendült, s ha nem csalatkozom — ha e tekintetben ezután is nem helyes taktikát követend a kormány — akkor két esemény közül egynek okulásul be kell következni: vagy legyőzendi a konzervatív párt a februári eszméket, s akkor Frankhonból ismét monarchia lesz, s a régi játékot folytatandja, vagy pedig február leend a győztes; de ez esetben is bukni fog a jelen kormány - szélsőbb párt embereinek lesz kéntelen helyét átengedni, mert a nemzet őt megtagadandja. Bámulatos balvélemény, hogy az ellenforradalom a forradalomnak istápul szolgálhat!... Ez buktatta meg Fülöp Lajost.2 3 - Hogy király ily tévedésbe könnyen eshetik, meg tudom fogni, de respublicanusok!...ez hihetetlen!... Mit reményi -het valaha a francia respublika kormánya a kamarillától?... s mégis kíméli!... a szélsőbb párt ellenében pedig elegendő biztosítékának tekinti a júniusi napokat, a párisi ostromállapotot! A kormány a béke fenntartásában keresi dicsőségét. - Igen helyes!... de a békét csak erély tarthatja fel; - a jelen békeszerető kormány rendszere okvetlenül háborúra vezet. A kormány emberei már talán magok is hinni kezdik, hogy mediációjoknak2 4 nehezen lehet sükere, s hogy azt Ausztria egészen másképp értelmezte, mint Ők. - Háborút jóslanak. Ausztria irányában ellenséges szellem kezd nyilatkozni. - Én egyátaljában igen csekély véleménnyel vagyok a francia kormány legtöbb tagjai tehetségéről. Cavaignac tisztán katona, s úgy sem a legkitűnőbbek közé tartozik. Bastide a külügyhez keveset ért, s egyátaljában nehéz felfogású, háromszor-négyszer kell neki ugyanegy dolgot elmondani, míg megérti; - nemigen kíváncsi dolgainkkal megismerkedni, Magyarhon függetlenségét nem hozza kétségbe, de nem is aggódik felette. Lamoriciére25 jól fogadott, de őt inkább csak katonai dolgok érdeklik. — E kormánytól keveset re-23 Lajos Fülöp (1773-1850), 1830-1848 között Franciaország királya. 24 közvetítésüknek 25 Lamoriciére, Louis-Christophe-Léon Juchault de (1806-1865), francia politikus, 1830-1847 között Algériában szolgált, 1848-1849-ben az alkotmányozó, majd a törvényhozó nemzetgyűlés tagja, 1848-ban Cavaignac kormányában hadügyminiszter, 1849-ben Tocqueville külügyminiszter megbízásából Oroszországban jár diplomáciai kiküldetésben.
