Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669
5-ör hogy a magyarhoni dolgok az olaszhoniakat komplikálnák, s tehát a kettőt külön kell választani, s egymás után tárgyalni. 6-or hogy most még csak fenyegetőzni akartak a mi szövetségünkkel, de fenyegetésen túlmenni nem. 7-er hogy megbízólevelemet a nádor nem írta alá. Mindezeket már megírtam, körülményesen; - de azon esetre, ha leveleim elvesztek volna, szükségesnek láttam pár szóval ismételni. Kérdem, mi súlya lehet ezen okoknak?... hiszen azok részint nem okok, részint ellentétben vannak egymással. Hiszen ha Duprat úr nem jó választás volt, s ellene a közvélemény, mint szocialista ellen felzúdult, lehetett volna mást tenni helyébe! - hiszen ha helytelenül volt kikürtölve a dolog, színleg fel lehetett volna vele hagyni s mégis tenni!... hiszen Frankhon nem áll Ausztriával szorosabb viszonyban, mint Magyarhon; s midőn Ausztria ideküldetésemet nem merte hadüzenésnek tekinteni, miként merne Frankhonnak hadat izenni, ha engem elfogad?... Aztán meg, egy frankhoni respublikái kormánynak ily hadizenéstől félni!... ennek nincs neve! - S ha igaz, hogy Magyarország rossz viszonyban áll Ausztriával van-e a francia köztársaságnak oka efelett aggódni? ... ha az olasz dolgok a magyarokkal komplikáltatnak, árt-e ez a respublikának, árt-e Olaszhonnak? ... Ha csak fenyegetődzni akartak, miért hívtak ide, miért nevezték ki a követet? ... habár megbízó levelemet István főherceg nem írta is alá — miért nem fogadtathatnám el úgy, mint miniszteri megbízott — hiszen én nem kívánok többnek látszani, mint mi vagyok!... Hányszor adtam elé mindezeket!... hiában! - Közben jőnek az újabb események, — s én felszólítom a külügyminisztert egy békés lépésre; — felszólítottam: tekintse létünket ténynek, jelentse ki, miként ő a függetlenségünket biztosító törvényt visszavonhatlannak tekinti, s annak megsemmisítését nem engedi; — s bírja diplomáciai összeköttetései által Európa szabadelműbb kormányait hasonló nyilatkozattételre — hiában!... Ily nyilatkozat békét biztosít, ennek elmulasztása elkerülhetlenné teendi a háborút; — mert ha Ausztriában az abszolutizmus megfészkeli magát, miként lehetend aztán a respublikának — ha valóban az akar maradni, ami -azzal egyetérteni? .... Kifejezém mindezt, hiában! ....majd később, mondá a miniszter, mintha vízbe fúladónak valaki mondaná: majd két hét múlva kihúzlak a vízből! ... később!... miért később, miért nem lehet most? ...minden, mit Bastide mondott, csak ismétlés volt, — a fentebbi 6 ponton túl nem terjeszkedett. — Ugyekezni fogok azonban okait magam fejéből pótolni. E kormány igen el van foglalva az olasz kérdésen kívül még egy más kérdéssel: ki lesz majd a köztársaság elnöke?... Ez attól függ: miként fog választatni?. .. Ha a nemzetgyűlés választ, úgy elnök talán Cavaignac lesz, - ha a nép választ közvetlenül, úgy Louis Bonaparte22 bizonyosan elnök. A nemzetgyűlés ezt látja, s bár nem ohajta Bonapartét elnöknek, mégis hihetőleg azt határozandja, hogy a nép válasszon. Mert ha mást határozand, akkor a nép fellázad. - Ez bizony elég okot adhat aggodalmakba merülésre. Természetes, hogy a különféle pártokra (hisz Frankhon sokféle pártokra van szaggatva) - tekintettel kell len-22 Bonaparte, Charles-Louis-Napoléon (1808-1873), I. Napoleon unokaöccse, 1848-1851 között Franciaország elnöke, 1852-1870 között III. Napoleon néven francia császár.
