Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669
Telekit és Batthyányt személyes barátság fűzte össze,8 ugyanakkor Teleki egyike volt a kormány politikáját rendszeresen támadó vezető ellenzéki politikusoknak. (Batthyány utóbb, a hadbíróság előtt azzal indokolta Teleki kinevezését, hogy el akarta távolítani Magyarországról.)9 Batthyány augusztus 29-i dátummal írta alá a kinevezést, s utána még a bécsi francia ügyvivővel, Edmond de Lacourral is tárgyalt arról, vajon Magyarország várhatja-e önálló államként történő elismerését Franciaországtól. Az ügyvivő szerint először Magyarországnak kellene tisztáznia Ausztriához való viszonyát a világ előtt. Hivatalos jelentésében ügy vélekedett, hogy Jellacic várható támadása esetén Magyarország rövidesen összeomlik.10 Teleki szeptember 4-én indult el Bécsből, s valószínűleg 8-án érkezett meg Párizsba.11 Szeptember 13-án már fogadta őt Bastide külügyminiszter, de Teleki egyelőre csak tájékoztatta őt a magyarországi helyzetről. Ezzel egy időben elterjedt a hír, hogy a francia kormány Pascal Duprat publicistát akarja kinevezni magyarországi követéül. Teleki megérkezése és a Duprat megbízásáról szóló hír elterjedése aktivizálta az osztrák diplomáciát. A párizsi osztrák ügyvivő közölte Bastide-dal, hogy Magyarországnak a törvények értelmében nincs joga önálló külképviseleteket fenntartani.12 így aztán Bastide sajnálattal közölte Telekivel, hogy a továbbiakban csak előkelő magánszemélyként fogadhatja. Az osztrák ügyvivő még azzal is fenyegetőzött, hogy Ausztria Teleki követként való fogadását és Duprat kiküldetését casus bellinek tekintené. Bastide azt is Teleki értésére adta, hogy a francia külpolitikában Itália élvez elsőbbséget, s a Magyarországgal való szövetségkötéssel csak nyomást akartak gyakorolni Ausztriára. Teleki jól látta, hogy Franciaországtól aligha lehet aktív külpolitikát várni a közeljövőben, mert a politikusok energiáit az elnökválasztás köti le. A továbbiakban úgy vélte, ha már elismerésre nem számíthat, meg kell próbálnia a közvélemény révén nyomást gyakorolni a kormányra. Érintkezésbe lépett a párizsi lengyel, román és cseh emigránsokkal. Komoly szerepet játszott abban, hogy a pánszláv eszméket pengető párizsi lengyel emigránsok nem Magyarország feldarabolásában, hanem a magyarok és nemzetiségek együttműködésében kezdték keresni a Habsburg-birodalom átalakításának útját. Igyekezett fegyvert szerezni és hazaszállíttatni. Lengyel tisztekkel tárgyalt magyarországi szolgálatvállalásukról; így neki „köszönhető" Henryk Dembinski altábornagy magyarországi szolgálatvállalása is. Az Ausztria és Magyarország közötti szakítás után újabb és újabb memorandumokban fejtette ki a magyar álláspont történeti és jogi alapjait a francia kormánynak. Október végétől Párizs lett a marencet. Kossuth Lajos összes munkái. XII. k. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban S. a. r. Sinkovics István. Bp., 1957. 839. V ö. még Urbán A.: Gróf Batthyány Lajos i. m. 274. 8 Ld. erre Batthyány Telekihez intézett leveleit, közli őket Molnár András: „Viam meam persequor." Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig (1807-1848). Bp., 2007. passim. 9 Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Iratok. Bp., 1932. I. k. 325-326.; II. k. 157. és 459. V ö. Hajnal I.: A Batthyány-kormány i. m. 133. 10 Közli és magyar kivonatban ismerteti Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 147-150. Francia eredetiben és magyar fordításban közli Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki i. m. II. k. 1210-1214. 11 Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 217.; II. 151. 12 Ld. erre Thom lovag, párizsi osztrák ügyvivő 1848. szept. 13-i jelentéseit Wessenberg báró osztrák miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez, közli Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 150-151.
