Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669

Franciaország 1848. februári forradalma komoly hatással volt a magyar reformerek sikereire: ez a hír mozdította ki a holtpontról az utolsó rendi országgyűlés munkáját, s ez szolgált ürügyül Kossuth március 3-i felirati javaslatára. Az osztrák kormány már április elején rendezte diplomáciai kapcsolatait az új francia kormányzattal, így elvileg nem lett volna akadálya annak, hogy az önálló magyar külpolitika ebbe az irányba is tapogatózzon. Az első, egyelőre csak a lengyeleknek történő fegyverszállítással kapcsolatos magyar-francia tárgyalásokra 1848 májusában került sor, s a Franciaországgal való kapcsolatfelvétel ötletét is csak a hónap végén vetette fel Szalay László és Pázmándy Dénes, illetve Szemere Bertalan. Szalay a júniusi munkásfelkelés idején meg is fordult Párizsban, s valószínűleg kapcsolatba lépett a francia politikusok egy részével is.3 Kossuth július 11-i beszédében, amelyben a kormány álláspontját képviselte, még fenntartásait hangoztatta a francia politikával kapcsolatban: „...én a francia nemzet iránt, mint a szabadság személyesítője iránt az óvilágban, legnagyobb rokonszenvvel viseltetem, de éltemet az ő oltalmazásától vagy szövetségétől föltételezve látni nem akarom. (...) Lengyelország is csak szimpátiára támaszkodott, a szimpátia megvolt, de Lengyelország nincs többé".4 Augusztus 4-én a minisztertanácson Batthyány felvetette, hogy követet kellene küldeni Párizsba, de a javaslatot levették a napirendről.5

A képviselőház az előző napon hozott határozatot arról, hogy egy osztrák-német konfliktus esetén Ausztria nem számíthat Magyarország segítségére, s ekkor már ismert volt Radetzky július 23-25-i custozzai győzelmének híre is. A követ személye is kérdéses volt. Augusztus végén aztán felpörögtek az események. A custozzai győzelmet követően várni lehetett, hogy a horvát határőrök egy része hazatér Eszak-Itáliából, s ezt valamilyen eszközzel ellensúlyozni kellett. (Az aggodalom e tekintetben alaptalan volt, hiszen Itáliából csupán egyetlen határőr zászlóalj tért haza.) Ugyanakkor Jules Bastide francia külügyminisztertől olyan jelzések érkeztek, hogy hajlandó lenne fogadni egy magyar követet. A kiküldést az is indokolta, hogy Nicolae Golescu román emigráns politikus ekkor írt egy olyan, a magyar hatóságok kezére került levelet, amelyből kiderült, Párizsban magyarellenes propagandát akar folytatni, s közben az itthoni román és szász politikusokat a magyarok ellen uszítja.6 Bastide ajánlata augusztus 29-én már Pesten lehetett. így Kossuth titkára, Stuller Ferenc állította ki a követnek kiszemelt Teleki László gróf francia nyelvű megbízólevelét, amelyet Batthyánynak a 31-én Bécsbe utazó Teleki kézbesített.7 3 Hajnal I.: A Batthyány-kormány i. m. 138-143. 4 Kossuth Lajos összes munkái. XII. k. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. S. a. r. Sinkovics István. Bp., 1957. 436. 5 Hajnal I.: A Batthyány-kormány i. m. 143.; Széchenyi István: Napló. S. a. r. Oltványi Ambrus. Az előszót írta Sőtér István. Fordította Jékely Zoltán és Győrffy Miklós. Bp., 1978. 6 Hajnal /.; A Batthyány-kormány i. m. 133., 143-144. 7 Közli Ováry-Avary Károly: Teleki László gr. párisi küldetése 1848-ban. A Háborús Felelősség II. k. (1931) 434., ennek nyomán Hajnal I.: A Batthyány-kormány i. m. 134. Fotómásolatát közli V Waldapfel E.: A független magyar i. m. 48-49. Francia és magyar szövegét közli uo. 50-51.; ennek nyomán Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 214.; Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítette, az előszót írta Urbán Aladár. Bp., 1999. II. k. 1152-1153. Teleki útba indulásáról Kossuth augusztus 30-án tájékoztatta Pulszky Fe-