Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657
nak minősítette, amely a főhatalom felelős eljárását késleltetné és felügyeletét gyengítené. A türelmes és terjedelmes érvelés után Szemere kijelentette: a felelős kormány az eszközöket a körülmények szerint kénytelen megválogatni, és a rendkívüli eszközöktől sem tartózkodik, hogy a hazát megmentse. Tetteiért az országnak és a királynak felel, másnak nem. Ezért rendeli, hogy a határozat semmis, s ha egy városi hivatalnok az országos rendőri osztállyal az együttműködést megtagadja, azt hivatalából felfüggeszti. Végül amely nemzetőri század a rendőri hivatal felhívására törvényes kötelezettségét nem teljesíti, azt feloszlatja.43 Az augusztus 17-iki közgyűlés tudomásul vette Szemere garanciáit, hogy a felállított rendőri hivatal csak „utasítólag és vezetőleg" fog működni, s az esetleges vizsgálatok és a határozatok végrehajtását a város tisztviselőivel és azok segítségével valósíthatja meg. így az augusztus 3-iki felterjesztésben kifejtett aggodalom megszűnt, ezért az említett rendeletet elfogadják. Egyidejűleg Rottenbiller Lipót polgármestert és Láng Ignác kapitányt a felállított rendőri hivatallal való együttműködésre utasítják.44 A történet befejező aktusaként egy hét múlva, augusztus 24-én a közgyűlés az előző ülés jegyzőkönyvét hitelesítve megerősítette, hogy a polgármester és a kapitány a rendőrségnek segítséget nyújtson, „amennyiben az a municipiális jogokba nem fog belevágni".4 5 * A fővárosi rendőri hivatal általánosan használt elnevezése lassan alakult ki. Kezdetben szerepelt mint „miniszteri bizottmány", „miniszteri rendőri hivatal", „központi rendőri hivatal", „Budapesti Miniszteri Rendőrbizottmány", „az Országos rendőri Osztály budapesti hivatala". A Pest városa által kiküldött mindkét választmány az országos rendőri hivatal megjelölést használta, s ez fordult elő többször is az augusztus 3-án a belügyminiszterhez intézett levélben. Szemere válaszában induláskor „az országos rendőri hivatal" egy osztályának Pesten történt felállításáról beszél, de a továbbiakban ő is kétszer használja az országos rendőri hivatal elnevezést. Ha nem is következetesen, de ezt a megjelölést használták általában. Mint már említettük, július elejétől a hivatal által kibocsájtott levelek iktatószámát ORH betűkkel törték. A lassan általánossá vált elnevezés így lehetővé tette a belügyminisztérium rendőri osztályának és a Pesten létesített rendőri hivatalnak a megkülönböztetését. Az országos megjelölést a közönség elfogadta, de a hivatal tevékenysége valójában csak 1848 szeptembere után terjedt ki a város falain túlnyúló ügyekre. 43 Pest város lt. Közigazgatási ir. 1848:89. BM rend. 1848-1-419. (Ez az ikt. szám azért ismétlődik, mert a BM az iratokat összevonta.) Közlöny 1848. aug. 25. (A Közlönyben a szöveg dátuma aug. 14., ez a fogalmazvány dátuma. A Pestnek küldött tisztázat aug. 15-én kelt.) Közli Wildner: Ödön: Pest és Buda közigazgatásának története az 1848/49-i szabadságharc alatt. 1936. 99-100. 44 Feljegyzés Szemere levelének hátoldalán. Pest város lt. Közigazgatási ir. 1848:87. (Az egyes minisztériumokkal párhuzamosan folyt a vita a municipiális jogok védelmében. így Széchenyivel, ill. a HM államtitkárával. Az ügyekre ld. Pest város lt. Közigazgatási ir. 1848:146. ill. 194.) 45 Nagy Gusztáv jelentése Szemeréhez. Rendőri jel. 1848:52. 1848. aug. 24. A belügyminisztérium és Pest város vitájára ld. Fábiánné Kiss Erzsébetnek a 21. jegyzetnél id. tanulmányát, továbbá tőle: Az 1848-1849. évi magyar minisztériumok. 1987. 246-248.
