Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657
mindaddig, amíg az említett törvények fennállnak, a város a belügyminiszter rendeletét, mint törvénybe ütközőt el nem fogadhatja. Ezért a felállított rendőrség a város tisztviselővel, valamint az 1848:22. tc. 24. és 25. paragrafusok értelmében a városi rendőrséggel nem rendelkezhetik.4 0 A jelentés az aznap, július 27-én tartott közgyűlés elé került. A többség elfogadta az előterjesztett véleményt, miszerint a hivatal felállítása törvénytelen, s arról határoztak, hogy ezt a döntést a belügyminisztérium tudomására kell hozni.41 A városnak Szemere Bertalanhoz intézett levelét az augusztus 3-iki közgyűlés hagyta jóvá. Ennek szövege lényegében megegyezik a július 27-én előterjesztett szöveggel. Az 1848:22. és 23. paragrafusok nyújtotta új jogosítványokra hivatkozva kifejti, hogy a vitatott rendeletek világosan törvénybe ütközők, azokat tehát a város el nem fogadhatja. így nem engedheti meg, hogy a rendőrség a helytartóság tisztviselőivel, illetve a törvény ellenére a városban alakult nemzetőrséggel rendelkezzék.4 2 Szemere augusztus 15-én kelt válaszában bevezetésül leszögezte, hogy a városi rendőrség rendszerinti kezelése továbbra is a hatóságnál marad. Az új hivatal csak utasításokat fog adni, s csak az országos fontosságú sürgős és rendkívüli esetekben fog beavatkozni. Elveti az augusztus 3-iki levél érvelését, mert az említett törvény nem terjeszti ki úgy a hatóság jogait, hogy az kivonhassa magát a felsőbb felügyelet alól. Ez a felügyelet nemcsak a mulasztások miatti figyelmeztetést, hanem a mulasztás megelőzését is szolgálja. E nélkül a haza veszélybe kerülne. Ez a felügyelet kiterjed az összeesküvések felismerésére, s lehető elfojtására, mert mulasztás esetén az illető hatóság felelősségre vonása nem segítene. Az országos főhatalom saját orgánumai által több előleges adatnak lehet birtokában, amivel az egyes hatóság nem rendelkezik. így az óvatosság kívánatossá teszi a részvételt és a közvetlen intézkedést. Szemere leszögezte, hogy nem egy egészen különvált rendőrhatóságot kíván létrehozni, mert az országos rendőri hivatalhoz polgármestereket és több polgárt, mint rendes tagot kineveztek, akik a hivatal tevékenységében részt vesznek, s az országos rendőri hivatal az ő segítségükkel folytatja a vizsgálatot, vagy egyes határozatok végrehajtását. Az említett rendelet tehát nem csorbítja a hatóság jogait, csak a „közbátorság" miatt a rendkívüli rendszabályoknak kíván szélesebb és biztosabb jogkört teremteni. Sajnálatát fejezi ki a jogvita miatt és hangsúlyozza, hogy a város rendőrhatósága változatlanul fennáll, „de ehhez kötelességek is vannak kapcsolva, melyet tökéletesebben, éberebben is teljesíthettek volna". Utalva az augusztus 3-iki felterjesztésre, miszerint a város a rendeletet nem fogadta el, s tisztviselőit és a nemzetőrséget az országos rendőri hivatallal való együttműködéstől eltiltotta, azt a hatósági jogok ferde felfogásá-40 Pest város lt. Rendőri ir. 1848:128. BM rend. 1848-1-419. 41 Közlöny 1848. aug. 3. A közgyűlés kormányellenes hangulatára jellemző, hogy ekkor arról is döntöttek, hogy nem fogadják el a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium rendeletét, amely előírta, hogy a gyógyszerészi állásokra történt kinevezést jóváhagyásra terjesszék fel. Úgy határoztak, hogy a kinevezéseket csak tudomásul vétel végett fogják megküldeni. Nagy Gusztáv aznapi Szemeréhez intézett jelentésében megjegyezte, hogy Pest azt hiszi, hogy még a régi kormány idejében van. Majd hozzátette: „Teljes engedelmesség nélkül én felelős kormány nem ismerek." BM napi jel. 1848:27. 42 Pest város lt. Közigazgatási ir. 1848:87. BM rend. 1848-1-419.
